Mindenki tudja, de nem mindenki meri

Vajon tisztában vannak a digi­talizáció jelentésével és jelentőségével a magyar cégvezetők? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ ad a Kelet-Közép-Európa meghatározó piacai mellett Görögországot is bevonó friss kutatásunk, amelyben a különbségek legalább annyira beszédesek, mint az egyezések.

A nagymintás (250 fősnél nagyobb vállalatok körében végzett) felmérés a pénzügyi szolgáltatásoktól a kiskereskedelmen át egészen a gyáriparig minden fontosabb szektorra kiterjedt.

A legfontosabb tanulság az, hogy a digitális transzformáció (DT) megértéséhez ma már egyetlen honi cégvezetőnek sincs szüksége értelmező szótárra. Nemcsak a digitalizáció jelentésével, de a jelentőségével is tisztában vannak. Ezt támasztja alá, hogy a vizsgált magyar cégek csaknem 90 százaléka (87 százalék) a digitális transzformációt egyenesen történelmi lehetőségnek látja: érdemi esélynek a növekedésre. A megkérdezett cégvezetők szerint a digitális átalakulás okozta paradigmaváltás küszöbön áll:

közülük minden harmadik (35 százalék) már két éven belül kifejezetten jelentős technológiaváltásra számít az iparágában.

A felismerést jól láthatóan cselekvés is követte:

a válaszadók majdnem háromnegyede (71 százalék) nyilatkozott úgy, hogy cége már rendelkezik világos és átgondolt DT-stratégiával. A vizsgált magyar vállalkozások negyedének már van dedikált, a digitalizációért felelős csapata, míg a harmaduk épp mostanában alakít ki ilyet – ezzel egyébként Kelet-Közép-Európa élmezőnyébe tartozunk.

Arra a kérdésre, hogy miben, milyen terület fejlesztésében játszhat kulcsszerepet a digitalizáció, a magyar cégvezetők minden régiós kollégájuknál nagyobb arányban jelölték meg az ügyfelekkel kialakított kapcsolat javulását. A magyarok szerint a digitalizáció – az innovatív technológiák segítségével – elkötelezettebbé, hűségesebbé teheti az ügyfeleket. A DT sikerének, hatékonyságának gátjairól szólva a térségben mindenütt érzékeny kérdésként merültek fel az alkalmazottak (és a vezetők) digitális átállással kapcsolatos készségei és képességei

(nálunk a válaszadók 37 százaléka szerint akadály lehet mindkettő). Ugyanakkor hazánkban más országokhoz képest kiugróan sok szavazatot kapott a szabályozói környezet változása is, mint lehetséges akadály.

Hasonló cégvezetői attitűddel már találkozott cégünk a GDPR-előírások bevezetése előtt, saját ökoszisztémájában. Akkor az is kiderült, hogy a félelmek túlnyomórészt a kötelességek és a lehetőségek ismeretének aránytalanságából táplálkoztak – természetesen az utóbbi kárára. A magyar cégvezetők nem voltak kellő mértékben tisztában azzal, hogy bizonyos digitálismegoldás-szolgáltatók termékeinek és szolgáltatásainak a használata esetén nem pusztán hatékony információs és kommunikációs technológiai megoldásokhoz, de egyúttal a legszigorúbb jogi és etikai elvárásoknak megfelelő céges rendszerekhez is hozzájuthatnak.

Amikor viszont az üzleti döntéshozók megértik, hogy az iparág legmegbízhatóbb márkái egyúttal a jogi megfelelés biztosítékai is lehetnek vállalkozásuk számára, akkor a felhősödéssel, a digitális transzformációval kapcsolatos félelmek is elenyésznek.