Új fejlődési irányt szabhat a koronavírus

A technológiai innovációkon spekulálók közül kevesen gondolták volna, hogy pont egy vírus szabhat új irányt a fejlődésnek. A józan ész követői inkább tették volna meg tétjeiket egy lenyűgöző 11-es iPhone-ra vagy egy öt perc alatt feltölthető, ötszáz kilométer hatótávolságú elektromos autóra. Az új évtizeddel együtt azonban berobbant a koronavírus, amely, úgy tűnik, lényegesen új kihívások elé helyezi a világot. A fejlődés általában a legkevésbé sem lineáris, s mint a történelem számtalan példája mutatja, egy krízishelyzet bizonyos területeken felgyorsíthatja a fejlődést, vagy akár átrendezheti az irányvonalakat.

A krízis mint fejlődési lehetőség

Globalizált világunkban nehezen meggátolható, inkább csak fékezhető a járvány terjedése. Érdemes azonban észrevenni, hogy miként folyik a munka megszervezése, a hatalmas infrastruktúra bevetése, a döntéshozatal és a tényleges intézkedések. Az elmúlt hetek tapasztalata alapján ki kell emelnünk az adatmegosztás fontosságát, hiszen a prompt döntésekhez késedelem nélküli, valós időben történő információáramlásra van szükség. Érdemes áttekinteni, melyek azok a területek vagy technológiák, amelyek a legnagyobb lökést adhatják, amelyektől kiemelkedőbb fejlődést várhatunk.

Kevesebb fizikai kapcsolat, okosabb munkaszervezés

A legelső és legnyilvánvalóbb változás a fizikai kapcsolatok kockázatától tehermentesítő megoldások területén látszik. Előtérbe kerülnek az okosszerződések, az elektronikus aláírások és az ezeket támogató platformok, amelyek biztosítják a szerződések valódiságát, megbízhatóságát és transzparenciáját. Nagyobb teret kap a távmunka, ezzel együtt a távoli elérhetőséget támogató rendszerek, a felhőmegoldások. A 2019-es évben is jelentősen fejlődtek a felhőszolgáltatások, ám a jelenlegi környezetben akár exponenciális növekedést is láthatunk. Hasonlóképpen a biztonságos adatmegosztást támogató rendszerek, az üzleti adatok védelmére specializálódó kiberbiztonsági megoldások jelentősége is ezzel együtt nő.

A munkaerőhiány és a belső erőforrás-gazdálkodás jegyében már most is nagy igény jelentkezik a robotizált ügyfélszolgálati megoldásokra, az úgynevezett chatbotokra. A koronavírus megjelenése újabb lökést ad a valódi, fizikai ügyfélszolgálatot kiváltó robotizált megoldások fejlődésének. A tájékoztatást és friss információkat elváró ügyfelek kiszolgálásához szofisztikáltabb robotok szükségesek, ezért a digitalizált ügyfélszolgálati rendszerek fejlesztésében is nagyobb ugrást várhatunk.

Adatelemzés, erőforrás-menedzsment

Amint makrogazdasági szinten kezdjük el vizsgálni a vírus jövőbeli hatásait, az első és alapvető megállapítás talán az, hogy az adatelemzés fontossága az ilyen krízishelyzetekben felértékelődik. Milyen területen és milyen nagyságrendű kieséseket okozhat a járvány terjedése? Minden iparágban alapvető számvetést végeznek: milyen alapanyagok, milyen inputok beszerzésében merülhetnek fel zavarok? Hogyan lehet a meglévő erőforrásokkal jobban gazdálkodni? Krízisek idején az erőforrások megfelelő menedzsmentje, a logisztikai folyamatok irányítása különösen kritikus. Ellátásilánc-megoldásainkkal lehetőség van arra, hogy a felhasználók valós időben monitorozzák, elemezzék és megértsék az ellátási hálózatban felmerülő zavarokat. Az automatikus riasztások révén rögtön fény derül az olyan esetekre, ahol ellátási problémával kell számolni, illetve az ok-okozati és a „Mi van, ha” („What If”) analíziseknek köszönhetően gyorsan és hatékonyan reagálhatnak, előre tervezhetnek, forgatókönyveket állíthatnak fel és hasonlíthatnak össze.

Az adatelemzés kapcsán okvetlenül ki kell térnünk a big data jelentőségére. Bár a privát életben élhetünk némi fenntartással a big data határvonalait illetően, ahhoz kétség sem fér, hogy az elemzések hatékonyságát, a következtetések pontosságát nagymértékben növeli. Minél több adatot – akár egymástól teljesen függetlennek vélt területről – leszünk képesek bevonni az elemzésbe, annál nagyobb eséllyel juthatunk olyan összefüggésekhez, amelyek korábban rejtve maradtak előttünk. Jól példázza ezt a BlueDot nevű kanadai startup eredménye, mely még december 31-én, csupán órákkal azután, hogy a kínai hatóság jelentette az első megbetegedést, egy vélhetően globális epidemiológiai fenyegetettséget jelentő „szokatlan tüdőgyulladást” azonosított. Tette ezt a mesterséges intelligencia felhasználásával, olyan hatalmas adatmennyiségek egyidejű követésével, mint például a repülőjegyek vásárlása, gyógyszerhasználat, pénzügyi tranzakciók irányváltása, bizonyos kulcsszavak gyakoribb előfordulása a közösségi médiában és szokatlan egybeesések megjelenése.

A mesterséges intelligencia felhasználása

A BlueDot meglepően pontos vírusjelzése csak egy kis része annak a hatalmas potenciálnak, amelyet a mesterséges intelligencia jelenthet a koronavírussal – és bármilyen más epidemiológiai vagy egészségügyi kockázatot rejtő problémával – szemben. Az adatbázis-elemzésen kívül több szinten vethetők be a gépi tanuláson alapuló rendszerek. Szofisztikált számítógépes modellezéssel követhető és előre jelezhető a vírus terjedése. A virológusok a vakcina kidolgozásában számítanak a gépi tanulás gyorsító hatására, mások pedig a már kialakult betegség kezelésében várnak áttörést a mesterséges intelligenciától. Mindezek fényében enyhülhet a mesterséges intelligenciával szemben oly sokszor tanúsított ellenérzésünk is.

Biotechnológia és az egészségügyi szektor fejlődése

A világ vezető gyógyszervállalatai hatalmas erőforrásokat felhasználva igyekeznek a koronavírus vakcináját és a megfelelő kezelést kifejleszteni. Túl ezen, a kapcsolódó egészségügyi szektorokban is fejlődésre számíthatunk. A viselhető kiegészítők (wearables) eddig is hódítottak, hiszen mindenki kíváncsi a pulzusára, a szívritmusára, az esetleges keringési kockázatokra. Míg ezeknek a kiegészítőknek eddig főként a szívinfarktus megelőzésében volt kiemelkedő szerepük, egy epidemiológiai fenyegetés esetében sokkal szélesebb körben bővíthetők a funkciók: figyelmeztethetnek a környezeti kockázatokra, jelezhetik a jellemző tüneteket, vagy akár fertőzöttséget is képesek vizsgálni.

Új tudás, új szemlélet

Gondoltuk volna, hogy az üzletfolytonossági tervnek milyen jelentősége van krízishelyzetben? Vagy hogy a raktárkészletek optimalizálásának, a készletek minimalizálásának milyen egyéb (nem pénzügyi) hatásai lehetnek? Nem kérdéses, hogy a Covid–19 nemcsak hetekre, hanem hónapokra, akár évekre feladatot ad számos iparágnak. Irányváltás, hangsúlyeltolódás, de akár forradalmian új innovációk jellemezhetik az elkövetkező időszakot. A gazdasági visszaesést, a krízis okozta negatív hatásokat nehéz lesz kiheverni. Mégis, az elkövetkező évek bámulatos mértékben növelhetik ismereteinket nemcsak a minket körülvevő világról, hanem a leghétköznapibb mikrokörnyezetünkben eddig fel nem ismert szabályszerűségekről, összefüggésekről.

Ma már nem a technológiák fejlesztése a széles körű kihívás, hanem hogy milyen felkészülten és milyen felelősen használjuk az adott technológiát.

Milyen szempontrendszer mellett, milyen stratégiai célt követve, milyen prioritásokat szem előtt tartva haladunk? Mennyire vagyunk képesek tanulni az eddig elkövetett hibákból, milyen mértékben vagyunk nyitottak a feldolgozásra érdemes tendenciák, a meglepetéssel kecsegtető működési sajátosságok feltárásában?

Ahogyan az elmúlt tíz év a diszruptív technológiák felfutásának időszaka volt, véleményem szerint a 21. század második évtizede arról fog szólni, hogy az eddig másodvonalban meghúzódó, vagy még áttörésre váró technológiák is jelentőségre tesznek szert, nemcsak a koronavírus elleni küzdelemben, hanem a globális fejlődésben is.