Önfoglalkoztatók nélkül a gazdaság újraindítása is nehezebb lesz

Az önfoglalkoztató vállalkozás – az Eurostat definíciója szerint – az a mikrocég, amelynek általában a családon belül egy vagy több tulajdonosa van. Közöttük találjuk a friss, teljesen új dolgokkal piacra lépő startupokat is. Tevékenységüket az jellemzi, hogy nehezen választható szét a vállalkozásban végzett munkájuk a magánidőtől. Általában rugalmasak, keresik a lehetőségeket, a problémák megoldását. Éppen ezért

arányuk a gazdaságban – több elemzés szerint – a vállalkozási szellem erősségének, a gazdaság innovativitásának és dinamizmusának a mércéje.

Az Eurostat legfrissebb, április elsejei regionális tanulmánya szerint 2018-ban a 20–64 éves korcsoportban az összes foglalkoztatott 14 százaléka volt az EU-ban önfoglalkoztatott. A legalacsonyabb arányt egy romániai és egy észak-magyarországi régióban találták: ez 6 százalék volt.

Az önfoglalkoztatás magas aránya általában a fővárosokat, illetve a fővárosok körüli régiókat jellemzi. A magyar átlagos érték 9,8 százalék, de a budapesti 14, a Pest megyei pedig 12 százalék. Ez nyilván azt érzékelteti, hogy az innovatív kisvállalkozások Budapest és környéke körül összpontosulnak.

Magyarország esetében arra is érdemes felfigyelni, hogy – szemben a többi V4-es országgal – a 2008–2009. évi válság óta országosan csökken az önfoglalkoztatottak aránya.

2010-ben az országos átlag még 12 százalék volt, és – az észak-magyarországi régió kivételével, ahol ez az érték 8,2 százalék volt – minden régióban meghaladta a 10 százalékot. A legnagyobb aránycsökkenés a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon következett be (3,2 és 3,1 százalék). Elemzések bizonyítják, hogy válságban különösen megnő a rugalmas, innovatív önfoglalkoztató mikrocégek szerepe. Ezért könnyebben tudják újraindítani a gazdaságot azok az országok, amelyekben ezek aránya magas.

A 2018. évi adatok szerint az önfoglalkoztató mikrocégek aránya a V4-országokon belül Lengyelországban a legmagasabb: 17,5 százalék. Második helyen Csehország van 16, a harmadikon Szlovákia 15 százalékkal. A magyar érték 9,8 százalék.

Április elején két elismert nemzetközi elemzőcég, a Morgan Stanley és a JPMorgan is azt közölte, hogy a legkisebb visszaesés régiónkban Lengyelországban és Csehországban várható. Valószínűsíthető, hogy ebben szerepet játszik a nagyobb innovativitásra, dinamizmusra képes önfoglalkoztatás magas aránya is.

Magyarországon a mikrovállalkozások aránya az összes cégből 94 százalék, a foglalkoztatásuk 33 százalék.

Jelentős, 18,7 százalékos a hozzájárulásuk az új hozzáadott értékhez is. Az pedig különösen figyelemreméltó, hogy az Eurostat adatai szerint 2017-ről 2018-ra ezek a cégek 10 százalékkal növelték hozzáadottérték-előállításukat. Ez az érték jobb, mint az EU-s átlag.

A magyar recesszióval kapcsolatos negatív előrejelzések tényleges alakulása nyilvánvalóan attól is függ, hogy mi lesz ezzel a szektorral. A katások fizetési kötelezettségének elhalasztása jó megoldás, de kevés. Nemcsak a magyar gazdaság, hanem a társadalom is megsínylené, ha ezek a cégek tömegesen mennének tönkre.

A körükben keletkező munkanélküliséget nem lehet újabb támogatott külföldi befektetésekkel megszüntetni. A megszűnt munkahelyek és a keletkező újak ugyanis nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdést is érintenek. A vállalkozószellem, az innovativitás nem a nagyvállalati gyártóhelyekre jellemző elsősorban, hanem a mozgékony, agilis kis cégekre. Ezért ezekből nem kevesebbre, hanem többre lenne szükség. Tehát ebben a körben is a munkahelyek megőrzése kell hogy az elsődleges feladat legyen. Az adatok is bizonyítják, hogy ennek a szektornak nemzetgazdasági jelentősége van, annak ellenére, hogy ezt egyedileg nehezen tudnák bebizonyítani a májusban induló bértámogatási rendszer kritériumai mellett.

Érdemes arra is gondolni, hogy esetükben hosszabb távon mérve olcsóbb lenne a munkahelyek megőrzése, mint más szektorokban új munkahelyek teremtése. Ezért a megmentésük érdekében külön programra van szükség.

Ennek első eleme lehetne egy kedvező feltételekkel biztosított mikrohitelprogram, amelyet képzésre, továbbképzésre is felhasználhatnának a vállalkozók. A likviditás fenntartásához pedig hosszabb távra, legalább a jövő év elejéig el kellene halasztani valamennyi kötelezettségük fizetésének határidejét. Az innováció és a tudás kulcskérdés lesz a tekintetben, hogy milyen gyorsan és milyen szerkezetben indul be újra a gazdaság. Az innovációhoz nemcsak nagy beruházások és új mérnöki munkahelyek, hanem sok innovatív kisvállalkozás és színes gazdasági szerkezet is kell. Ez segíthetne abban, hogy az EU innovációs rangsorában a 23. helyről végre előbbre mozduljon a magyar gazdaság. Rövidebb távon pedig ez járulna hozzá ahhoz, hogy a pesszimista előrejelzésekkel szemben a magyar gazdasági recesszió kisebb és rövidebb ideig tartó legyen.