Sikeres vállalkozási minták a járvány után

A menedzsmentszakma intenzíven foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi változik majd meg az üzleti környezetben, és az új, megváltozott helyzetben mely vállalatok, milyen üzleti modellek és vezetési stílusok biztosíthatják a sikert. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a lineáris, kiszámítható működés lehetőségéről le kell mondani. Ami állandósulni látszik, az a bizonytalanság, az állandó változás. Ezt a folyamatot a lepke és a tücsök növekedési „modellje” jól jellemzi. A lepke, amíg eléri a „lepkelétét”, addig nagyon sok radikális változáson megy át, míg a tücsök csak „lineárisan” növekszik. A cégeknek is a „lepkeféle” változásra, vagy ahogyan a szakirodalom mondja, „romboló, az eddigi tendenciákat megtörő” változásokra kell felkészülniük.

Ebben a környezetben felértékelődik az ellenálló képesség, amelynek fontos eleme a világos jövőkép, a jó szakemberek megtartása, az üzleti partnerekkel való, bizalmon alapuló együttműködés megerősítése, üzleti ökoszisztémákká fejlesztése.

Előny továbbá a működési hatékonyság javítása, az okos gazdálkodás és a társadalmi integritás. Ez utóbbin azt értjük, hogy a cég a profitmaximálás mellett társadalmi értékteremtésre is törekszik. Nemzetközi elemzések bizonyítják, hogy hosszú távon jó stratégia a társadalmi felelősségvállalás, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a cég nem okoz sem a környezetben, sem a társadalomban kárt, hanem hogy érzékelhető módon értéket teremt a társadalom számára, amelyből az erőforrásait esetenként ingyen beszerzi. Az ilyen cégeknél szívesebben dolgoznak a munkavállalók, és szívesebben vásárolnak tőlük a vevők. Igaz, Magyarországon még nem jellemző annyira ez a céges magatartás, mint a fejlett gazdaságú országokban, de előbb-utóbb a társadalmi tudatosság nálunk is erősödni fog.

A felelős viselkedés megkülönböztető versenyelőny lehet a piacon a cégek számára. A menedzsmentmódszerek között előtérbe kerül a tehetségmenedzsment, amely a jó szakemberek megszerzésének, megtartásának, motiválásának és állandó továbbképzésének a menedzselését jelenti. Ennek fontos része, hogy a jó szakembereket a válságban is meg kell tartani, hiszen majd ha jönnek a „jobb idők”, akkor megnő a kereslet irántuk, és nehezebb lesz az elbocsátottak helyére megfelelő szakembereket találni. Ehhez kapcsolódik a tudás, tanulás szerepe. Változó körülmények között a legfontosabb az állandó tanulás az egyének és az egész cég szintjén. De a tanulás sem lehet lineáris. Ahogy Argyris, a híres amerikai szervezetelemző figyelmeztetett, a gyors változások idején kettős hurok tanulásra van szükség. A kettős hurok tanulás (double loop learning), szemben a lineáris (single loop learning) tanulással – amely csak a meglévő rendszerek javítására törekszik –, lehetővé teszi a változtatást, a korábbi megoldások, célok megkérdőjelezését, azaz a „romboló, a tendenciákat megtörő változtatást”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

gyorsan változó körülmények között a sikeres vállalati működéshez nem elég a hibák kijavítására törekedni,

bár nyilvánvalóan ez is fontos. Az ellenálló képesség növeléséhez újra kell gondolni a korábbi, elegendő eredményt már nem hozó célkitűzéseket, megoldásokat. Vagy Einstein után szabadon:

a korábbi problémákat előidéző szemléletmódot, gondolkodási sablonokat is meg kell változtatni.

Ez a gondolat elvezet a technológia szerepéhez.

A technológiai megújulás is felgyorsul, különösen igaz lesz ez a digitalizáció területén. Azonban a technológia kínálta lehetőségeket, beleértve a termelékenységnövelést, csak akkor lehet kihasználni, ha a cég minden szintjén megvan a szükséges tudás. Például a digitalizáció esetében nem elég mások mintájának követése, mert az nem biztos, hogy megfelelő hatékonyságjavulással jár. A cégnek saját magára kell kialakítania azt a digitalizációs stratégiát, amely magában foglalja a meglévő működési rendszerek átalakítását, digitalizációra való alkalmassá tételét. Mindehhez sok új tudásra van szükség, mégpedig lehetőleg már a digitális vagy bármilyen más technológiai beruházás előtt. Ezt szemlélteti a Goldin C., Katz L. F.: The Race between Education and Technology – Harvard University Press, 2008 – című szakkönyvében megjelentek alapján szerkesztett ábra.

A technológiákat akkor lehet maximálisan jól hasznosítani, ha időben rendelkezésre áll a működtetésükhöz szükséges tudásszint. Ha a technológia előreszalad, a tudásszint pedig lemarad, akkor jelentős veszteségek keletkeznek. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az állami vagy EU-s források esetén is csak olyan pályázatokat lenne szabad kiírni, amelyek a technológiai, digitalizációs beruházások esetén azonnal lehetővé, sőt kötelezővé teszik a szükséges tudásszint megszerzését is.

Az idézett könyv szerzői úgy fogalmaznak, hogy a gépi, technológiai beruházások a humán tőkébe való beruházások nélkül az erőforrások pocsékolásához vezetnek. A humán erőforrás kapcsán arra is érdemes utalni, hogy a kreatív, nyitott, tanulni és fejlődni akaró munkaerő rendelkezésre állása összefügg a szervezeti kultúrával, a vezetési filozófiával, értékrenddel is. A változások közötti sikeres működés, előretekintő alkalmazkodás valamennyi szakember ötletét, gondolatát, javaslatát igényli. A nemzetközi elemzések szerint azonban Magyarországon túlcentralizáltak, hierarchikusak a szervezetek, és nem jellemző a delegálás. Márpedig a világ körülöttünk nemcsak gyorsan és kiszámíthatatlanul változik, hanem egyre bonyolultabb is lesz. Ilyen helyzetben mindenki tudására, kreativitására szükség van. A kihasználatlan agyak ugyanolyan veszteséget jelentenek egy cégnek vagy egy országnak, mint a rosszul elköltött pénz. Nem lesz könnyű tehát a vállalatoknak a közeli és távolabbi jövőben sikeresen gazdálkodniuk.

Kulcsszavak lesznek: a jövőorientáltság mellett a változások sebességénél gyorsabb tanulás, az ellenálló, alakítóan alkalmazkodó magatartás és az állandó megújulás, innováció.

Az új üzleti modellekben mindezeknek a jellemzőknek meg kell jelenniük. Az innováció fontos területe lesz az új piacok, piaci szegmensek, vevők megkeresése, megszerzése. Vagyis ahogyan a híres Kék Óceán Stratégia könyv szerzői (Kim, W. Ch., Mauborgne R.: Blue Ocean Strategy, Harvard Business Review Press, 2004) javasolják, a meglévő piacokon a költségek, bérek leszorításával való véres versenyt fel kell váltania az újdonsággal, a még fel nem tárt piacok és el nem ért vevők megkeresésével, új termékek, szolgáltatások és megoldások kínálásával való versenynek. Ennek feltétele pedig a technológiákkal együtt fejlődő tudás, a fizikai és humán beruházások harmóniája.