A következő három évben eldőlhet, kik lesznek a digitalizáció nyertesei

A túlélés múlhat azon egy vállalatban, miként alakítják a döntéshozók a szervezet jövőképét az előttük álló két-három évben. A hosszú távú üzleti sikerhez vezető digitális átalakulás kulcsa nem a legmodernebb, hanem a legcélravezetőbb technológiák bevezetése.

A digitális transzformációhoz új gondolkodásmódra, stratégiai megközelítésre és kultúraváltásra van szükség.

A digitalizáció korszaka új feladat elé állítja a vállalkozásokat világszerte. A hálózatba kapcsolt számítógépek, a felhőrendszerek, az e-kereskedelem és az IoT térnyerésével a hagyományos vállalkozások sorra vezetik be a legújabb technológiai megoldásokat, ennek ellenére működésük mégis veszélyben van.

Minden döntéshozó igyekszik megtalálni cége számára az IT-eszközök Szent Grálját, de felmerül a kérdés, hogy valóban ezen múlik-e egy társaság sorsa a gyorsan változó fogyasztói környezetben.

Az nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb minden üzleti folyamatra, modellre és ökoszisztémára hatással lesznek a technológiai változások. A digitális fejlődésre is eszerint érdemes tekinteni. Ahelyett, hogy a vállalkozások egy konkrét megoldást próbálnának bevezetni, észszerűbb, ha a vásárlóik céljait tartják szem előtt, és azt, hogyan lehetne ezeket a digitalizáció mint kulcsfontosságú eszköz segítségével elérni.

A Microsoft és az EY új tanulmánya meghatározta azokat a stratégiákat, amelyeket a legsikeresebb vállalkozások alkalmaznak a digitális átalakuláshoz. Ilyen az innovációs cégkultúra kialakítása, ahol a digitális szervezetek támogatják a nyílt innovációra épülő kis méretű és önálló csapatokat, emellett bevonnak külső partnereket is a megoldások kidolgozásába.

Fontos a tapasztalatok alapos mérlegelése, mivel a digitális működés központi eleme az ügyfél valódi igényeinek felismerése. Ennek alapján olyan magas szintű szolgáltatás nyújtható számára,

amellyel erősíthető a lojalitása, s ezzel nagy versenyelőny érhető el.

Elengedhetetlen a szüntelen összpontosítás az ügyfelekre, ezáltal a fogyasztót és annak céljait a középpontba állítva a digitális vállalkozások képesek újragondolni a hagyományos üzleti modelleket.

Az adatokon és tapasztalatokon alapuló versenyelőnyt bizonyítja az EY és a Forbes Insights közös felmérése, amely szerint a jól megalapozott és tüzetesen kidolgozott elemzési stratégiákkal rendelkező vállalatok

csaknem kétharmada legalább 15 százalékkal magasabb működési nyereséget és bevételt ér el.

Végül, de nem utolsósorban elengedhetetlen egy új típusú együttműködés kialakítása az IT és az üzleti működés között, mivel az informatikai megoldások által biztosított digitális platformok segítségével a döntéshozók gyorsan reagálhatnak a változó üzleti környezetre.

A következő három év döntő fontosságú lesz azoknak a vállalatoknak, amelyek a vásárlóik elégedettségének a növelésében látványos eredményeket akarnak elérni a digitális technológiák segítségével. Ennek érdekében a vezetésnek három területen kell jelentős előrelépést tennie. Először is

ügyfélközpontú szervezetté kell átalakítania a vertikális irányításra épülő hagyományos vállalati struktúrákat.

Emellett határozottan fel kell lépnie a fejlett technológiák alkalmazásáért, és az egész szervezetben, nem csupán az egyes részlegek problémáinak megoldására kell használnia ezeket. A fogyasztói élményt pedig átfogó, integrált folyamatként kell újragondolnia, amelynek részesei az alkalmazottak, a partnerek és az összes érdekelt fél.

A legfontosabb azonban szem előtt tartani azt, hogy egy vállalkozás útját a digitalizáció irányába nem a technológia felgyorsult tempója határozza meg, hanem a vásárlók igényei változnak nagyobb sebességgel, mint amit a cégek követni tudnak.

A Forrester felmérése szerint az Y generációs fogyasztók 17 százaléka és a Z generációs vásárlók 20 százaléka veszi fontolóra a márka elhagyását, ha

a vállalkozás az online csetfelületen túl lassan válaszol.

A vállalatoknak mélységében kell átértékelniük, miként tudják hatékonyabban kihasználni technológiai eszközeiket, és hogyan alakíthatják át a szervezetet úgy, hogy az ügyfeleknek még vonzóbb szolgáltatást tudjanak nyújtani.

Számos olyan módszer van kialakulóban a fogyasztói élmény fokozására, amely hatékonyan segítheti a cégeket. A szolgáltatások személyre szabása például jelentős érték, amelyet sokan a marketing következő nagy lépcsőjének tekintenek.

Az adatok intelligens felhasználása tovább növelheti a bizalmat és a lojalitást azáltal, hogy a vásárlóra optimalizált élményeket kínál.

Fogyasztói szempontból pedig a bizalom és a biztonság kiegészítik egymást.

Az ügyfeleknek kedvez, ha a legújabb technológiákon keresztül az igényeiket a piac előre meg tudja jósolni.

Az olyan innovációk pedig, mint a blokklánc, ugyancsak a segítségükre vannak abban, hogy eldönthetik, kivel osztják meg az ehhez szükséges személyes adataikat, és a hozzáférésért még díjat is felszámíthatnak.

A technológiai evolúció egyik kiemelkedő példája az ipari gyártás területén már ismert, robotikus folyamatautomatizálásnak (RPA) nevezett front-end szoftvertechnológia, amely lehetővé teszi a szoftverbotok számára, hogy egyszerű emberi tevékenységeket hajtsanak végre,

és automatizálják az ismétlődő feladatokat a hagyományos megoldások költségeinek töredékéért.

A következő előrelépés az, amikor az intelligens automatizálást (IA) hozzáadjuk a képlethez. Az új automatizálási megoldások ötvözik a gépi tanulást és a kognitív technológiákat,

amelyek lehetővé teszik a rendszereknek a döntéshozatalt, amire az RPA önmagában nem képes.

Az IA nagy hatással lesz a tervezéstől a gyártásig, a megrendeléstől, valamint a beszerzéstől a kifizetésig tartó komplex folyamatokra.

Ha a szervezetek egyre több területen és nagyobb mértékben támaszkodnának az intelligens automatizálásra, jelentős emberi erőforrást takaríthatnának meg, kevesebb adatbeviteli hibát, gyorsabb zárást, jobb fogyasztói élményt érnének el, és a munkatársak felszabaduló kapacitását komplexebb feladatok elvégzésére is fordíthatnák.

Bármekkora előnyt jelentenek is ezek a megoldások, a legnagyobb haszon mégis abból adódik, ha az operatív funkcióra a versenyképesség mozgatórugójaként, nem pedig a költségcsökkentés eszközeként tekint a szervezet.