ESG – Egyszerű marketingeszközből meghatározó, összetett stratégiai és finanszírozási tényező

A piacgazdaság emberek millióit emelte ki a szegénységből, lehetőségeket teremtett, és javított az életminőségen, valamint növelte a várható élettartamot és a biztonságot. Az évek során azonban a gazdasági és társadalmi haladás sok országban elvált egymástól.

Az egyenlőtlenség egyre szélesedik és egyre nagyobb tömegeket érint. Az emberiség versenyt fut az idővel a klímaváltozás katasztrofális következményeinek elkerülése érdekében. A technológiai fejlődés pedig bizonytalanságot okoz a munkaerőpiacon.

A fenntarthatatlan gazdasági folyamatok átalakítására az ENSZ tagállamai 2015-ben elfogadták a 17 fenntartható fejlődési célt. Ezek – az SDG-k – biztosítják a fenntarthatóság gyakorlati megvalósítását. Az SDG-k iránymutatást adnak a kormányok, a vállalatok és a társadalom számára, és támogatják a fenntartható működésre való átállást. 2019-ben 1141 vállalatnál mértük fel az SDG-célok integrálásának helyzetét. A megkérdezett vállalatok többsége hivatkozott a jelentésében az SDG-re, de csak 14 százalék integrálta őket a vállalati működésbe.

Egy vállalkozás számára nehézséget okoz, hogy az SDG-célokat kormányzati szerepvállalás céljával fogalmazták meg. Ebből adódóan szükség van olyan fenntarthatósági szempontokra is, amelyek összhangban vannak a fenntarthatósági célokkal, de a vállalati szférára lettek szabva. Erre nyújtanak megoldást az ESG-teljesítménymutatók.

Mi az ESG?

Az ESG környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból a fenntarthatóságot középpontba helyező, kvantitatív és kvalitatív vállalati információk összessége. Az ESG három pillére

Az ESG-szempontok megjelenésére azért van szükség, mert a pénzügyi teljesítmény és a fenntartható vállalati működés mára láthatóan elszakadt egymástól, és igény van a változtatásra. A negatív környezeti és társadalmi hatások elkerülése érdekében a gazdasági élet minden szereplője számára megfogalmazódik az elvárás, hogy több hangsúlyt helyezzen a fenntarthatóságra. A befektetők – és a vállalatok környezetében lévő további érintettek, vevők, beszállítók, munkavállalók, kormányzatok, lakosság – tudni akarják, hogy a vállalatok miként mérlegelik a kockázatokat, és hogyan alakítják üzleti stratégiájukat az ESG-szempontokkal összefüggésben.

Az ESG-szempontokkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala azonban kétélű fegyver. Javíthat és ronthat is a megítélésen, ha ebben a koncepcióban értékelik őket.

Egy élelmiszergyártó esetében például racionális lehet új fogyasztói rétegek megszólítása érdekében fenntartható csomagolást bevezetni, míg egy olaj- és gázipari vállalat metánszivárgásának csökkentését célzó beruházás az üvegházhatású gázok magas kibocsátására hívja fel a figyelmet.

Kihívás azonban, hogy az ESG-nek még nincsenek egységesen elfogadott sztenderdjei, tehát a jelentésírók és a befektetők különböző hangsúlyokat határozhatnak meg a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatban. A 2020-as év második felében több sztenderdalkotó szervezet jelentette be egyesülését – az IIRC International Integrated Reporting Council és az SASB Sustainability Accounting Standard Board –, valamint 2020 szeptemberében a Világgazdasági Fórum Nemzetközi Üzleti Tanácsa publikált egy tanulmányt, amely az ENSZ által megfogalmazott fenntarthatósági célokból levezetve fogalmaz meg jelentési, közzétételi ajánlásokat. Ezen változások nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a vállalatok fenntarthatósági szempontok szerint is jobban összehasonlíthatóvá váljanak az egységes módszertan alkalmazása révén.

ESG-szempontok a vállalati életben

A vállalkozás közvetlen környezete, azaz vevői, jelenlegi és jövőbeli munkavállalói és beszállítói is adnak visszajelzést, és fenntarthatósági elvárásokat támasztanak a vállalati működéssel szemben. A vállalati működést a vevők befolyásolják a legnagyobb mértékben – az ESG hatása érezhető a vásárlói döntésekben is. Felmérésünk szerint 2013 és 2018 között a csomagolt fogyasztási cikkek iránti kereslet növekedésének felét fenntartható termék adta, ugyanakkor a fenntarthatóként pozicionált termékek iránti kereslet növekedése ötször nagyobb volt a hagyományos versenytársakkal összehasonlítva.

Munkáltatóként nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az ESG-szempontokra azoknak, akik magukhoz akarják vonzani azokat a tehetséges fiatalokat, akik tíz éven belül a munkaerő közel háromnegyedét adják. A fiatalabb generációk elvárják a munkáltatóktól, hogy figyelembe vegyék és tiszteletben tartsák az értékeiket.

Az ESG azonban nemcsak marketing- és brandépítő eszköz, hanem döntő tényezővé is válhat a befektetéseknél.

Az intézményi befektetők számára az ESG egy eszköz, amely képes átláthatóbbá tenni a vállalati működést. Segíthet még pontosabban értékelni a vállalatok jelenlegi helyzetét, és kiszámíthatóbb perspektívába helyezi a jövőbeli kilátásaikat.

A társadalmilag felelős (vagy ESG-) befektetők – akikből egyre több van a piacon – a fenntartható működésű vállalatokra összpontosítanak. Ezek a befektetők kifejezetten előtérbe helyezik a nem pénzügyi (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) vállalatértékelési szempontokat. Ők az ESG-jelentésekben foglaltakat, valamint az elérhető ESG-ratingeket is figyelembe véve mérik fel a kockázatokat, és hoznak befektetési döntéseket. A fenntartható pénzügyi finanszírozás előtérbe kerülésével az ESG-szempontokat működésükbe beépítő vállalkozások a jövőben valószínűsíthetően előnyben lesznek a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében a csak a hagyományos üzleti szempontokra támaszkodó versenytársaikkal szemben.

Hol tartunk? Merre tovább?

Már ma is vannak hatályban olyan jogszabályok, amelyeket a globális fenntarthatósági célrendszerből vezetnek le a jogalkotók, mint például az EU Taxonomy vagy az SFDR-rendeletek az Európai Unióban – mindez csak egy-egy eleme az unió fenntartható finanszírozási akciótervének, amely a pénzügyi szektoron keresztül a teljes gazdaságot célozza meg. Arra számítunk, hogy ez a folyamat gyorsulni fog –

újabb és újabb fenntarthatósági célokat szolgáló szabályok fognak életbe lépni, amelyeket a vállalatoknak folyamatosan be kell építeniük a működésükbe.

Jelentős előrelépések történtek az ESG üzleti értékének felismerésére és tudatosítására, ugyanakkor ma még három jól elkülönülő kategóriába lehet a vállalatokat rendezni ESG-érettségük szempontjából.

A lemaradók azok a vállalatok, amelyeknek semmi elérhető dokumentumuk nincs a vállalati felelősségvállalás témájában, sem jelentés, sem weboldal, sem bármely egyéb formában.

Ezek a vállalatok nem azonosítottak működésükben ESG-témákat, és a befektetők vagy egyéb érdekeltek ESG-meglátásait sem csatornázták be. Ebben az érettségi fázisban az ESG inkább a CSR-hez kapcsolódó jótékonysági kezdeményezéseket, mintsem megfontolt stratégiai lépéseket takar.

A középmezőny olyan vállalatokból áll, amelyek közzétesznek fenntarthatósági és CSR-jelentéseket, esetleg weboldalukon nyilatkoznak ESG-témákról, de nincs koherens ESG-stratégiájuk, amely az üzleti céljaikhoz kapcsolódna és beágyazott része lenne az üzleti működésnek. Feltételezhetően nincsenek sztenderdizált mutatóik és adatgyűjtési módszertanaik.

Az élen járók körében az ESG-stratégiát rendszeresen felülvizsgálja a felső vezetés, és beágyazott része az üzleti működésnek. A vállalat megfelel az általánosan elfogadott ESG- és fenntarthatósági elvárásoknak. Az ESG-közzétételt átfogó folyamatok, ellenőrzések és vállalatirányítási gyakorlatok támogatják, amelyeket a vállalat auditáltat. Az érettségi skálán való elhelyezkedés egy pillanatnyi állapotot tükröz. A változások felgyorsulása miatt a most élen járókból könnyen lehetnek lemaradók, ezért elengedhetetlenné válik az ESG-stratégia tudatos kidolgozása és a kitűzött ESG-célok, -szempontok időszakos felülvizsgálata, akár már az új szabályok hatálybalépését megelőzve, mert az ESG-fókuszú működés számos előnnyel jár nemcsak a környezetre, a társadalomra, de a vállalatok eredményességére nézve rövid és hosszú távon is.