Minden vállalat a tevékenységével hat a klímaváltozásra

A fenntarthatósági jelentés készítése, amely ma még kényelmetlen kötelezettség, holnap valódi stratégiai iránytűként szolgálhat a nagyvállalatok életében, hiszen az ESG- (Enviromental/környezeti, Social/társadalmi, Governance/irányítási) kritériumok alkalmazása és az erről szóló professzionális adatközlés egyértelmű versenyelőny a vállalatok számára. A professzionális jelentéskészítés nagyban hozzájárul az üzleti értékteremtéshez, hiszen egyre szorosabb kapcsolatot mutat a befektetői elvárásokkal.

A pénzügyi világban a fenntarthatósági transzparencia hiánya sokkal rosszabb kockázati besorolással és ezáltal magasabb finanszírozási költséggel jár.

Nagy kérdés azonban, hogy hogyan áll össze egy ilyen jelentés, és milyen adatokat tartalmaz. A beszámoló elkészítésének legjobb módja egy olyan, 12 lépéses kritériumrendszer, amelyre szektortól függetlenül támaszkodhatnak azok, akik úgy döntenek, hogy akár küldetéstudattól vezérelve vagy a versenyelőny reményében a fenntarthatósági transzparencia útjára lépnek.

Az első három pont arról szól, hogyan jelennek meg a klímakockázatok a vállalatirányításban.

A vállalkozás először is ismerje el, hogy az üzleti tevékenysége kockázatot hordoz a klímaváltozás és a fenntarthatóság szempontjából, és ezt minden szereplő – befektetők, hitelezők, munkavállalók, eszközkezelők és kockázatértékelők – előtt nyíltan vállalja.

A vezető tisztségviselő személyesen is nyilatkozzon, demonstrálva, hogy a kezdeményezés a legfelsőbb szintről indul. A vállalkozás nevezzen ki egy felelős személyt vagy szakértői bizottságot, aki, illetve amely biztosítja, hogy a legfontosabb döntések meghozatalakor figyelembe veszik és számszerűsítik a klímakockázatokat, és biztosítják a szakterületeken átívelő fenntarthatósági stratégia anyagi feltételeit.

A következő két lépés a klímakockázatok azonosítása. A jelentéseknek ki kell térniük a klímaváltozás tényleges fizikai (időjárási, környezeti, humánökológiai) kockázataira és az átálláshoz kapcsolódó (szabályozói, geopolitikai, kulturális, humán erőforrásra vonatkozó) kockázatokra is. Még azonos szektorbeli versenytársaknál is eltérő lehet, hogy milyen kitettségek képezik valójában a kockázatokat. Ezeket a tényezőket az éves beszámoló részeként, illetve egy független fenntarthatósági nyilatkozatban is érdemes tételesen közérthetően felsorolni, majd közzétenni, hogy minden érintett számára elérhető legyen.

A következő három lépés a klímaváltozás hatásainak méréséről szól.

A klímaváltozást kutatók legnagyobb igyekezete ellenére sem sikerült még általánosan elfogadott forgatókönyvet felállítani, így a felelős vállalkozás helyesen teszi, ha több forgatókönyv szerint értékeli a kockázatokat:

jelenleg a párizsi klímaegyezményben elfogadott 1,5–2 Celsius-fokos globális felmelegedés az egyik lehetséges forgatókönyv, de a közepes kockázatú 3 Celsius-fokos vagy a magas kockázatúnak ítélt 4 Celsius-fokos felmelegedés is lehetséges opció. Ezeket független és hiteles forrásokra kell építeni. További kritérium, hogy az elemzés hosszabb időtávra határozza meg a vállalkozás kitettségét, terhelhetőségét és ellenálló képességét: egy rövid, egy közép- és egy hosszú távú reális elemzést is ismertessen.

Az utolsó négy kritérium a zéró emisszió elérésének céljából megfogalmazott lépések bemutatása.

A jelentésben ajánlott meghatározni a zéró emisszió elérésének tervezett időpontját. Erre ugyan az IPCC a 2050-es határidőt jelöli ki, de ettől el is lehet térni.

Az időszakos nyilatkozatokban fontos beszámolni az aktuális mérföldkövekről vagy arról, hogy milyen stratégiát követ a vállalkozás, és pontosan hol tart a karbonsemlegesség felé vezető úton. Jó megoldás lehet egy belső használatra szánt szén-dioxid-ár folyamatos kalkulálása, ami a negatív externáliák költségeit emeli be az árképzésbe. Az érintettek így felmérhetik, hogy ez hogyan befolyásolná a jövedelmezőséget és végső soron a stratégiai befektetési döntéseket.

E kritériumrendszer alkalmazásával olyan fenntarthatósági beszámoló készíthető, amely egyszerre szolgálja a társaság jövőjének megismerését és a befektetők fenntarthatósági elvárásainak való megfelelést.