A szerkezetátalakítás bevezetése Magyarországon

A szerkezetátalakítási irányelvként ismert (EU) 2019/1023 irányelv célja egy olyan intézmény bevezetése, amellyel a még életképes, ugyanakkor financiális gondokkal küzdő vállalatok megmenthetők lesznek. A szerkezetátalakítási eljárás beültetése a magyar jogrendbe hiánypótló jelentőségű, mindemellett segítséget nyújthat az elhúzódó koronavírus-járvány miatt pénzügyi válságba került vállalatok talpra állásához. A magyar Országgyűlés a napokban készül elfogadni az irányelv implementációját szolgáló törvényt.

Jelenleg az egyetlen megoldás a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok adósságának rendezésére a népszerűtlen csődeljárás, amely formalisztikus és vontatott eljárásával, a hitelezők korlátozott bevonásával a döntéshozatalba, és az adós szempontjából nézve a hozzá kapcsolódó stigmával, valójában többet ártott, mint használt.

Tehát már régóta igény mutatkozott a magyar piacon a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére szolgáló hatékony jogi eszközre.

A bírói eljáráson kívüli adósságrendezés és szerkezetátalakítás pedig rendkívül körülményes volt, hiszen jogszabályi keretek híján teljes mértékben az érdekelt felek megállapodásától függött. Ez azt feltételezte, hogy valamennyi hitelező és az adós (valamint annak tulajdonosai) is közös érdekek mentén hozzák meg döntéseiket, de legalábbis a különböző irányú érdekek között feszülő ellentéteket kompromisszumos megoldással balanszírozni tudják. Mondani sem kell, hogy ez olyan kiélezett szituációban, amikor cégek túléléséről van szó, igen nehezen volt kivitelezhető.

A szerkezetátalakítási eljárás egyik nagy előnye, hogy az eljárást leginkább a felek irányítják, és a bíróságnak csak limitált a hatásköre. Továbbá nem feltétlenül kerül sor valamennyi hitelező bevonására; arról az adós dönt, hogy kiket von be.

Akiket bevon, azokkal szemben fizetési haladékot kap, hogy a tárgyalásokat le tudják folytatni; a be nem vont hitelezők felé azonban továbbra is folytatni kell a szerződések teljesítését. Ez elég rugalmas eszközt ad az adósok kezébe, hogy a cég folytatni tudja a működését, miközben a legfontosabb hitelezőkkel, akiktől a pénzügyi stabilitása függ, el tudja kezdeni a tárgyalásokat. Valamennyi hitelező bevonása esetén azonban a fizetési haladék általános érvényű, és az eljárás nyilvánossá válik, az eljárás nyilvánossá válása esetén pedig növekszik a bíróság hatásköre.

Az adóst az eljárásban – amennyiben szükséges, vagy valamelyik fél kéri – szerkezetátalakítási szakértők támogatják. A szakértők feladata, hogy segítséget nyújtsanak a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, a hitelezőkkel egyeztetéseket folytassanak, vezessék a tárgyalásokat, ezenfelül felelősek a szerkezetátalakítási terv helyes megvalósításáért is.

A szakértői támogatás nemcsak azért fontos, hogy a szerkezetátalakítási terv reálisan megvalósítható legyen, de várhatóan a megállapodás megkötését is segíteni fogja azzal, hogy semleges nézőpontból közelít a problémához. Ugyanis a szerkezetátalakítási eljárás célja, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak a szerkezetátalakítási tervben, amelynek célja, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, a működése biztosítva legyen, a tartozásai csökkenjenek és a szolgáltatásait teljesíteni tudja. A törvénytervezet – nagyon helyesen – nem köti meg a felek kezét, azaz bármilyen megoldásban megállapodhatnak, amely előnyös vagy legalábbis elfogadható a felek számára. Ezen megállapodásnak csupán néhány törvényi korlátja lesz (például a munkavállalók jogait a terv nem korlátozhatja), amelyek megtartását a bíróság ellenőrzi.

A szerkezetátalakítási eljárás legfőbb előnye a pusztán szerződésen alapuló felek közötti megállapodással szemben, hogy többségi szavazással kell elfogadni kényszeregyezségi hatállyal. Így nem fordulhat elő az a sokszor tapasztalt helyzet, hogy egyetlen hitelező makacssága blokkolja a megállapodást, és ezáltal az adós túlélését.

Előnye továbbá a jelenlegi csődeljárással szemben, hogy a hitelezők jóval nagyobb döntési jogkörrel rendelkeznek, az adós keze sincs megkötve, és az esetleges sikertelen tárgyalás nem fordul át automatikusan felszámolási eljárássá, ami jelentős kockázat volt korábban az adósok számára. Éppen ezért várható, hogy a szerkezetátalakítási eljárások bevezetése erősíteni fogja a vállalkozások és ezáltal a hitelezőik pozícióját a magyar piacon, ez pedig hosszú távon pozitív hatással lesz majd a gazdaságra.