Védettségi igazolvány: tanácstalan munkáltatók

Sok cégvezető fejében megfordult az elmúlt hónapokban az a gondolat, hogy vajon a világjárvány kellős közepén zavartalanul tudnak-e működni, nem fertőződnek-e meg tömegesen a munkatársaik a koronavírussal, ami akár leállást és hatalmas veszteséget okozhat a vállalkozás működésében. Mivel az oltás az egyetlen hatékony eszköz a fertőzés ellen, joggal jutottak arra a cégvezetők, hogy jó lenne mindenkit rávenni az oltás felvételére. És itt jött az első kérdés: vajon a munkahely további működése érdekében kötelezhetők-e a munkavállalók arra, hogy beoltassák magukat? Ha pedig a dolgozó ezt nem vállalja, akkor alkalmazhatók-e vele szemben szankciók?

Ez is mutatja, hogy a munkáltatók a védettségi igazolványban szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozóan jellemzően nem rendelkeztek elég információval. 2021 áprilisában a magyar adatvédelmi hatóság (NAIH) kiadott egy állásfoglalást (NAIH-3903-1-2021). Eszerint kezelhetők a védettségre vonatkozó munkavállalói személyes adatok, azonban ez csak egyfajta ajánlás. A felelősség a munkáltatóé, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen azért, hogy jogszerű legyen az adatkezelés. Fontos tudni, hogy kizárólag a munka törvénykönyvének hatálya alatt foglalkoztatottak esetében alkalmazandók az adatvédelmi hatóság áprilisban megjelent irányelvei. A munkáltató szigorú feltételek mellett kezelhet személyes adatot, így a munkavállaló koronavírus elleni védettségét igazoló dokumentumot is.

Sőt,

a védettségi igazolvány bemutatásának kötelezettségét belső eljárásrenddel, utasítással elő is írhatja.

(Ebben az esetben nem spórolható meg a munkáltatói intézkedés kiadása és eljuttatása a kollégáknak.) A munkáltatónak jogos érdeke merülhet fel a védettségi igazolvány kapcsán, de jogos érdekét úgynevezett érdekmérlegelési teszttel köteles alátámasztani (pl. munkaegészségügyi, munkavédelmi és munkabiztonsági kockázatok). Ezután az oltottság ténye és a védettség időbeli mértéke is rögzíthető. Azt mindenképpen fontos kiemelni, hogy

a munkáltató a vakcinaregisztrációra és az oltás felvételére nem kötelezheti a munkavállalót, de az oltási hajlandóságot népszerűsítő kampányokat folytathat (hírlevelek, plakátok stb.).

Emellett az oltás napján, másnapján munkaidő-kedvezményt adhat a munkatársaknak. A pénzbeli ellentételezés nem javasolt.

Nem kerülhető meg az adatvédelmi hatóság állásfoglalásában az sem, hogy bizony,

rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a munkára képes állapot egyik feltételének tekinti a védettséget.

Ez nyilván azt jelenti, hogy a védettség igazolásának hiányában ez az állapot nem áll fent. Mivel a dolgozó ezen időszak alatt nem felel meg a munkára képes állapot kritériumainak, ezt igazolatlan, nem fizetett távollétként rögzíti a munkáltató, és bért sem fizet erre az időszakra. Ezt a gyakorlatot az állásfoglalás óta több munkáltató iránytűként használja, még azzal a nehezítéssel is, hogy a bizonyítás feladata az övé.

Ebből következik, hogy a munkaviszony megszüntetése a fentiek szerinti feltételek fennállása esetén lehetséges olyan munkakörök-munkakörcsoportok esetében, ahol csak az oltottsággal (védettséggel) tartható fent a munkaviszony. A munkáltató kárfelelőssége kisebb kockázattal jár(hat), ha oltottak (védettek) a munkavállalói.

Jellemzően például a termelőcégeknél, valamint az egészségügyben, a közétkeztetésben és a közoktatásban dolgozóknál fordulhat elő a munkaviszony megszüntetése a vakcinát nem felvevők esetében.

Munkáltatói oldalon a legnagyobb problémát a jogszabály értelmezése, a NAIH-állásfoglalások folyamatos figyelemmel kísérése okozza. Az átfogó adatvédelmi jogharmonizáció elmaradása miatt a személyes adatkezelések sok esetben szakmai ajánlások alapján történnek. Pedig nagy büntetésekre számíthat az a munkáltató, aki nem figyel arra, hogyan kezeli munkatársai adatait, például a védettségre vonatkozó információkat.

Az általános adatvédelmi rendelet szerint – amelyet 2016-ban fogadott el az Európai Parlament és az Európai Tanács – szankciók alkalmazandók a védettségre vonatkozó szabálytalan személyes adatkezelések esetében is.

Ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó szándékosan vagy gondatlanságból a rendelet több rendelkezését is megsérti, a bírság az adatkezelő és az adatfeldolgozó, a tanúsító, valamint az ellenőrző szervezet esetében legfeljebb tízmillió euró összegű közigazgatási bírság, vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 százalékát kitevő összeg lehet, ám a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni. Van ennél súlyosabb büntetés is: az adatkezelés elveinek, az érintettek jogainak megsértése, személyes adatok harmadik országbeli címzettnek vagy nemzetközi szervezetnek való továbbítása stb. esetén akár húszmillió eurós közigazgatási bírsággal is lehet számolni, de az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 százalékát kitevő összeg is lehet a büntetés mértéke.