Vége a kínai csomagok áfamentességének

Miért volt szükség ezekre a változásokra? 

Gyakorlatilag azért, mert a magánszemélyeket célzó globális e-kereskedelem hihetetlen mértékben megnövekedett. Még a Covid-járvány előtt azt jósolták, hogy 2022-re várhatóan 2,2 milliárd személy fog online vásárolni, most azt gondoljuk, hogy sokkal többen lesznek, a vírushelyzet még jobban kedvezett az e-kereskedelem terjedésének.

Az Európai Unióban az e-kereskedelem 15 év alatt 300 százalékkal nőtt, az elmúlt időszakban pedig még erősebb lett az értékesítési mennyiség növekedési tendenciája. Ez a nagymértékű emelkedés számos új kihívást hozott, amelyek eddig háttérbe szorultak, ilyen az adózás, a fogyasztóvédelem, a termékvédelem és a biztonság.

Amikor 1983-ban bevezették a 22 eurós értékhatárt, még szinte senki nem rendelt magánszemélyként az EU-n kívülről terméket. Akkor azt vallották, hogy többe kerülne az áfa beszedésének adminisztratív terhe a hatóságoknak, mint amekkora maga az áfa, ezért nem kellett ezeket a termékeket vámkezelni, és nem kellett az áfát megfizetni. Az e-kereskedelem növekedése azonban jókora áfakiesést okoz az EU-nak, diszkriminálva az offline boltokat és az uniós webshopokat. Hiszen akkora mennyiségű áru kerül be az EU-ba, és annyira kedvező konstrukciókkal, hogy sokkal jobban megéri például Kínából rendelni egy terméket, mint bemenni egy boltba és megvásárolni. 

Emellett gondot okoz az is, hogy nagyon sok EU-n kívüli eladó nem az áruk valós, kifizetett értékét tünteti fel a küldeményen, hogy beleférjen a 22 eurós értékhatárba. Egy kimutatás szerint a 22 euró alatti, postán érkező küldemények 62-65 százaléka igazából ennél az összegnél magasabb értékű.

2015 táján kezdett foglalkozni azzal a témával az OECD, a WTO, a WCO és az EU, hogy miként lehet az e-kereskedelem minden területét biztonságos formába terelni. Az EU az első módosítási javaslatát 2017-ben tette meg, onnantól tudható, hogy jön valamilyen változás. Az új szabályok bevezetését 2021. január 1-jére tervezték, azonban a pandémiás helyzet miatt elhalasztották 2021. július 1-jére.

Mi is változik pontosan 2021. július 1-jétől?

Az e-kereskedelem vám- és áfaszabályai nagymértékben megváltoznak: a 2021. július 1-jén érvénybe lépett rendelet alapján minden terméknek, amelyet az Európai Unióba importálnak, vámkezelésen kell átesnie, és meg kell fizetni rá az áfát.

Eddig úgy történt, hogy ha EU-n kívüli országból rendeltünk, pl. Kínából, akkor 22 euró alatti termékek esetén nem kellett áfát fizetnünk. Vámáru-nyilatkozat benyújtása, vagyis vámkezelés nélkül, egyszerűen hozzájutottunk az online megrendelt termékhez.

Ez változik 2021. július 1-jétől, a 22 euró áruérték alatti küldemények esetében is vámáru-nyilatkozatot kell kitölteni (vámkezelni kell), amelynek hiteles és valós vámadatokon kell alapulnia, és meg kell fizetni az áfát egy például Kínából megrendelt kis csomagra is. 

Fontos tényező, hogy a 150 euró érték alatti termékek vámmentesek, de nem áfamentesek! Ez alól kivételek az alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, a dohány és a dohánytermékek, a jövedéki termékeknél pedig jövedékiadó-fizetési kötelezettség merül fel.

Lehetőségek, könnyítések az áfa megfizetésére 

Attól függően, hogy az e-kereskedelem mely formája valósul meg, más szabályozások lesznek érvényben, hiszen más vonatkozik a B2B (cég értékesít cégnek), a B2C (cég értékesít magánszemélynek) és a C2C (magánszemély értékesít magánszemélynek) kereskedelemre. A legnagyobb változásra a cégektől rendelő magánszemélyek számíthatnak majd. Milyen lehetőségeink vannak? 

• IOSS: Import One Stop Shop

Ez a megoldás csak a 150 euró alatti és csak B2C (cég értékesít magánszemélynek) értékesítés esetén alkalmazható. Ebben az esetben az áfa megfizetésére az eladó kötelezett, az áfát az online eladó szedi be a feladás helyén a küldemény eladásának pillanatában (0–150 euró), ami azt jelenti, hogy a rendeléskor a vásárló fizeti meg az áfa összegét az online eladó részére.

Az IOSS alapelve az, hogy a vevő az áfát a vételárral együtt megfizeti az elektronikus felületen – például online piactér, platform, portál –, így az árut harmadik országból (tehát az Európai Unión kívülről) behozó magánszemélyeknek már nem kell áfát fizetniük a behozatalkor. Ehhez azonban az eladóknak egy különleges áfaazonosító számmal kell rendelkezniük. Ezt a különleges áfaazonosító számot az import vámkezeléskor a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámárunyilatkozaton kell bejelenteni, és a vámhatóság ellenőrzi. Ha az áfaazonosító szám érvényes, az illetékes vámhatóság (Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) nem szabja ki az áfát a vámeljárásban. 

• SA: Special Arrangement (különös szabályozás)

Ez a megoldás csak B2C (cég értékesít magánszemélynek) esetén, 0–150 euróértéken alkalmazható.

Egy új áfabeszedési folyamatot definiál: a nagy csomagküldő szolgáltatók (pl. DHL, Fedex, UPC, TNT) szedik be az áfát a címzettől, és később fizetik meg a vámhatóságnak. 

Az úgynevezett különös szabályozással a posták, gyorsposták, valamint egyéb, természetes személyek megbízásából eljáró gazdálkodók egyszerűsítve fizethetik meg az áfát, ha nem használják az IOSS-t. A különös szabályozást csak akkor lehet alkalmazni, ha a vámeljárás ugyanabban a tagállamban van, ahol a küldemény címzettje. A különös szabályozás alkalmazásakor az áfát végső soron a küldemény címzettje fizeti meg, de a küldemény vámeljárását kezdeményező gazdálkodó – az a közvetítő, amely a csomagot behozza az országba – szedi be a címzettől, és fizeti be a vámhatóságnak. A különös szabályozás szerint a címzettől beszedett áfáról az árut behozó gazdálkodónak a vámhatósághoz havi bevallást kell benyújtania elektronikusan. A bevallásnak az adott naptári hónapban beszedett áfa teljes összegét tartalmaznia kell (az esetlegesen át nem vett küldemények utáni áfát tehát nem). Az árut behozó gazdálkodónak meg kell őriznie a különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről vezetett nyilvántartást. 

• Normál eljárás

Normál esetben az áfa megfizetése vámkezeléskor történik kivetéssel, az áfafizetésre kötelezett pedig a címzett. Ez az eljárás B2C (cég értékesít magánszemélynek), B2B (cég értékesít cégnek) és C2C (magánszemély értékesít magánszemélynek) esetén is működik.

Vámszakmai könnyítés, hogy 0–150 euró értékű küldemény esetén új típusú vámáru-nyilatkozatot vezetnek be, ez a CSEV, a csökkentett adattartalmú egységes vámáru-nyilatkozat.

A NAV 2021-től – a megnövekedő adminisztrációs terhek mérséklésére – új, az ügyfelek számára egyszerűbb és kényelmesebb árunyilatkozat-típusokat vezet be, ezek a 150 euró alatti értékű vámmentes küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozatok, amelyeket a természetes személyek 2021. július 1-jétől nyújthatnak be a NAV által fejlesztett webes felületen, ügyfélkapun keresztül. Vagyis az áru megérkezését követően a magánszemély belép egy webes felületre, és képviselő megbízása nélkül, ügyfélkapus azonosítást követően magának „levámkezeli” az árut. Az áfát POS-terminálon keresztül lehet megfizetni.

150 eurós értékhatár felett a normál vámáru-nyilatkozat benyújtására van lehetőség.

• Ajándékok szabályozása

A 150 euró alatti értékű vámmentes küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozatok használandók 2021. július 1-jétől azokra a 45 euró értéket meg nem haladó küldeményekre is, amelyeket harmadik országból (tehát az Európai Unión kívülről) magánszemély küld ellenszolgáltatás nélkül egy másik magánszemélynek, aki az Európai Unió vámterületén él, függetlenül attól, hogy ezek a küldemények vám- és áfamentesek maradnak, ha az ilyen behozatal nem kereskedelmi jellegű.

Gazdálkodók, cégek esetén importáruk vámkezelésénél az IOSS és SA módszer nem alkalmazható, itt a megoldás a 0–150 euró közötti értékű szállítmányok esetén a CSEV használata lesz.

Összességében elmondható, hogy lesznek pozitív és negatív változások is. Pozitív változás, hogy az EU-s forgalomban a jelenlegi, elég bonyolult szabályok megszűnnek, jóval egyszerűbb megoldásokat vezetnek be. Negatív változás, hogy ettől az időponttól kezdve minden terméket vámkezelni kell, minden termékre meg kell fizetni az áfát.