Sok a buktató, de továbbra jók a globális gazdasági kilátások

A Nemzetközi Valutalap számos kockázat mellett továbbra is optimista a globális gazdasági kilábalás kapcsán. Az IMF 2021 októberében publikálta legfontosabb nemzetközi jelentéseit, köztük a World Economic Outlook és a Global Financial Stability Report című kiadványokat. Noha a riportok számos kockázatra rámutatnak, legvalószínűbbnek tekintett forgatókönyvükben továbbra is pozitív gazdasági képet vetítenek előre.

A globális gazdasági kilábalás a pandémia okozta sokk után folytatódik, a világgazdaság tavalyi 3,1 százalékos visszaesése után 2021-ben 5,9 százalékkal, jövőre 4,9 százalékkal növekedhet. Az elkövetkező évek gazdasági teljesítménye kapcsán a legfontosabb kérdés a pandémia jövőbeli alakulása. Ezzel összefüggésben az IMF a vakcináció globális felgyorsításának és egyenletesebb elosztásának fontosságát hangsúlyozza. Míg a fejlett világban 60 százalékos az átlagos kétszeri átoltottság, addig az alacsony jövedelmű országok átlagában a kétszeri átoltottság csupán a társadalom 4 százalékára terjed ki. Mivel a vírus csak világszinten győzhető le, ezért az IMF hangsúlyozza a globális vakcinaelosztás javításának szükségességét.

A kilábalás ellenére erősödött a gazdasági divergencia a világ főbb régiói között. Ennek egyik jele az IMF szerint, hogy míg a fejlett országok együttes kibocsátása 2022-re visszatér a pandémia előtt előre jelzett trendhez, addig a feltörekvő és a fejlődő országcsoportok kibocsátása még 2024-ben is 5,5 százalékkal a korábban várt trendjük alatt maradhat. A divergencia másik kulcsfontosságú faktora a munkapiac, amelynek helyreállása folyamatos, azonban regionálisan egyenlőtlen. 2020-ban a ledolgozott munkaórák számának globális csökkenése 255 millió teljes állású munkahely elvesztésével volt azonos mértékű. A gazdaságpolitikai lépések miatt a foglalkoztatási szint gyorsan kezdett helyreállni, de 2021 őszén továbbra is a pandémia előtti szint alatt maradt. A fejlett országokban a foglalkoztatás csökkenése kisebb mértékű volt, míg a fejlődő és a feltörekvő régiók nagyobb munkapiaci visszaesést szenvedtek el. 2021-ben mind a fejlett, mind a feltörekvő térségben továbbra is több mint 6 százalékkal alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, mint a pandémia előtt, így a munkapiaci kilábalás lassabb a reálgazdasági helyreállásnál.

Az alacsonyabb foglalkoztatás ellenére több tényező is hozzájárult az infláció emelkedéséhez. A legtöbb országban az infláció emelkedését a pandémia miatti keresleti-kínálati különbségek, a nyersanyagárak emelkedése, a válságkezelő gazdaságpolitikai lépések és a cserearányok alakulásának kombinációja okozta. Ezek közül is kiemeli a jelentés a kínálati korlátok erős inflációs hatását, ami egyes nyersanyagokra és félkész inputokra, továbbá a nemzetközi szállítással kapcsolatos korlátokra is kiterjed. Az IMF szerint 2022-re az áralakulást övező bizonytalanságok mellett is visszacsökken az infláció a pandémia előtti sávba a fejlett gazdaságokban.

A megjelenő stabilitási kockázatok összetettebbé teszik a gazdaságpolitikai válaszreakciókat. Az IMF jelentéseiben elismeri, hogy az egészségügyi kihívások, a pandémia okozta gazdasági sokk lefutása, az eltérő gazdaságpolitikai reakciók, az adósságszintek emelkedése, a pénzügyi eszközárak megnövekedett szintje és esetleges volatilitásuk, a kriptoeszközök piaci kapitalizációjának nagysága, a kínálati korlátok időbeli elhúzódása, a klímaváltozással összefüggő súlyosabb sokkok és a fokozódó geopolitikai feszültségek miatt növekedtek a gazdasági bizonytalanságok 2021-ben. Mindezek miatt a szokásos gazdaságpolitikai döntések komplexebbé váltak, és a döntéshozatal több tényező figyelembevételét teszi szükségessé.

Az IMF regionális megállapításai hazánkban különösen azért fontosak, mert Magyarország 2021-ben a közelébe kerül a fejlett gazdaságok közé való besorolásnak.