Csodaszerek bűvöletében

A drogériák polcairól és a webáruházakból online is könnyen beszerezhetők a könnyű fogyást, a közérzet vagy általánosságban az egészségi állapotunk gyors javulását, vagy akár a legkülönbözőbb betegségek tüneteiben változást ígérő pirulák, porok, italok, tapaszok. Olykor elegáns weboldalakon, méregdrágán, de akár egész megfizethető áron is, egyszerűbb csomagolásban, kevesebb közismert személy ajánlásával. A választék óriási, az egyes csodabogyókat és csodaszereket övező reklámok és a termékek fogyasztói árai is igen széles skálán mozognak. 

Ami azonban gyakran közös bennük, az a fogyasztók megtévesztésére való alkalmasságuk, a többszörösen jogszabálysértő reklámtartalmak, amelyekkel a gyógyulásra vagy az egészségre vonatkozó hatásmechanizmusaikat hirdetik. A kevésbé tudatos vagy mindenképp fogyni, gyógyulni vágyó vásárlók elsőre leginkább a hangzatos ígéretekre, a legfrissebb kutatások és klinikai vizsgálatok állítólagos eredményeiről szóló tájékoztatásokra figyelnek fel, miközben az úgynevezett étrend-kiegészítők, az orvostechnikai eszközök és a vény nélkül kiadható gyógyszerek termékkategóriájába tartozó készítmények reklámozhatóságának – leegyszerűsítve annak, hogy mit szabad és mit nem szabad mondani e termékekről – határozott kereteket szabnak az európai uniós és a hazai ágazati jogszabályok. 

Érdemes alaposan megismerkedni az irányadó jogi környezettel, mielőtt piacra dobunk egy-egy étrend-kiegészítőt. Vásárlóként is jó tudni, hogy a termékeken közreadott, úgynevezett OÉTI- (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) számmal például minden bejelentett étrend-kiegészítő termék rendelkezik, ám ez nem jelenti azt, hogy az ilyen termék reklámja, címkéjének tartalma is jogszerű.

Az étrend-kiegészítőknek – mivel az élelmiszerek nagy halmazába tartoznak – főszabály szerint nem tulajdonítható emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonság. Magyarul, főszabály szerint sem a gyógyhatásra, sem az egészséghatásra vonatkozó állítás nem megengedett, még a pozitív terméktapasztalatokról mesélő fogyasztói vélemények révén sem. Egészségre vonatkozó alatt értünk bármely olyan állítást, amely kijelenti, vagy akár csak sugallja, hogy az adott termék, annak alkotóelemei és az egészség között összefüggés van, anélkül is, hogy betegség gyógyítására való alkalmasságot hirdetnének.

Ilyen, amikor csak a „támogatja”, a „hozzájárul” igével találkozunk a termékleírásban, a címkén. A gyógyhatásra vonatkozó állítás messzebbre megy, hiszen kijelenti vagy sugallja, hogy az adott termék vagy alkotóeleme az emberi szervezet zavarainak kezelésére, betegségeinek a gyógyítására alkalmas – például „javítja az immunvédekezést”, „lassíthatja a rákos sejtek szaporodását” stb.  

Alapvetés, hogy gyógyhatásra vonatkozó állítás étrend-kiegészítőknél jogszerűen nem szerepelhet, és nincs lehetőségük arra a gyártóknak és a forgalmazóknak, hogy megpróbálják a hatósági eljárásban igazolni az állítás megalapozottságát – vagyis e körben teljesen mindegy, hogy a reklámozott étrend-kiegészítő termék vagy a fő alkotóelemei rendelkeznek-e igazolható, tudományos klinikai vizsgálati eredményekkel. Étrend-kiegészítő tabletta vagy ital esetében tehát tilos például az olyan állítás, amely szerint a termék vagy a benne lévő ilyen-olyan kivonat, alkotóelem megszüntetheti, lassíthatja vagy megelőzheti a cukorbetegséget, a rákbetegségeket satöbbi, vagy ezek kialakulását. Szintén tilos egészségügyi szakemberek, orvosok vagy – kevés kivétellel – egészségügyi szervezetek ajánlásaira hivatkozni a termékreklámokban. Például az a vállalkozás is szankciót kapott, amely a közelmúltban egy közismert gyógyszerész nevét és végzettségét hangsúlyozva reklámozta a termékét. 

Valamivel árnyaltabb a kép az egészséghatásra vonatkozó állításokat illetően.

E körben főszabály szintén a tilalom, de az összetett és szigorú feltételrendszer szerint vannak kivételek is. Szűk keretek között, igazolva az ágazati normáknak való megfelelést, megfogalmazhatók jogszerűen az úgynevezett egészségre vonatkozó engedélyezett hatásállítások, feltéve, ha feltüntetik a kötelező figyelmeztető tájékoztatásokat és a tiltott elemeket is. Nem megengedett például az adott élelmiszer túlzott fogyasztására ösztönözni, és nem sugallható az, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem biztosítja a tápanyagok megfelelő mennyiségét. Tilos – akár képi megjelenítés révén, „előtte-utána” fotókkal – a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére utalni, és az említett termékreklámokban szereplő állítások nem kelthetnek kétséget más élelmiszerek biztonságos voltát illetően sem.

Tehát igen vékony jégen táncolnak az említett készítményeket reklámozók, a csodapirulákat forgalmazó és gyártó vállalkozások, miközben itthon két elszánt hatóság – a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatóságai és a Gazdasági Versenyhivatal – őrködik éberen a jogszerű reklámozás feltételeinek betartásán egészségünk, pénztárcánk és a tisztességes verseny védelme érdekében.