A megbomló egyensúly néhány részlete

A pénzpiaci és politikai döntéshozói körökben komoly aggodalmakat vetett fel, hogy több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki a hazai gazdaságban. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya 2020-ban a GDP 7,8 százalékára emelkedett, 2021-ben pedig 6,8 százalékára mérséklődött.

Két év alatt a folyó fizetési mérleg egyenlege 3,7 milliárd euróval romlott, elsősorban az idegenforgalom visszaesése miatt közel hárommilliárd euróval csökkenő szolgáltatási egyenleg miatt.

Az áruk egyenlege 2019-hez képest még alig mutatott romlást, az is leginkább a járműgyártás-ellátási problémák miatt bekövetkező gyengélkedése okozta. Hosszabb távra visszatekintve az áruk egyenlegének romlása az erős belső kereslet miatt már korábban elkezdődött. A folyó fizetési mérleg hiánya 2021-ben a GDP 3,1 százalékára romlott a két évvel korábbi 0,7 százalékról, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény a GDP 0,6 százaléka volt a két évvel korábbi enyhe többlettel szemben. Ezek az adatok meg sem közelítik a 2000-es évek közepén látott valóban aggasztó 6,5-9 százalékos GDP-arányos szinteket. Kell-e tehát aggódnunk a kedvezőtlen irányú folyamatokkal kapcsolatban?

A központi költségvetés első négyhavi, 2636 milliárd forintos hiánya első ránézésre valóban ijesztő mértékű, bár az év eleji jelentős lakossági transzferek ismeretében nem teljesen váratlan.

A részteleket megnézve kiderül, hogy áprilisig 286 milliárd uniós bevétel teljesült, ezzel szemben az uniós programok kiadásai elérték az 1594 milliárd forintot, így az uniós egyenleg mínusz 1307 milliárd forint volt. Ebből kifolyólag az uniós előlegek kifizetései okozták döntően a költségvetés elszállását, ettől megtisztítva a pénzforgalmi hiány 1328 milliárd forint lenne 2636 helyett. Az egyszeri szja-visszatérítés hatásával kiigazítva pedig a 700 milliárd forintot sem érte volna el az első négyhavi deficit, ami már jóval kezelhetőbb mértékű.

Ezzel összhangban az MNB által közölt előzetes pénzügyi számlák alapján az első negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye (hiánya) 734 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt, ami csökkenés az egy évvel ezelőtti 806 milliárdról, azaz 6,9 százalékról. Ez áll szemben az első háromhavi 2309 milliárd forintos pénzfogalmi hiánnyal.

A különbséget részben az okozza, hogy az szja-visszatérítés költségvetési hatását az eredményszemlélet alapján a tavalyi évhez számolják, mivel a tavalyi szja-befizetésekhez kapcsolódik, de pénzforgalmilag az idei évet terheli. Az uniós előlegek kifizetésével szintén nem számolnak, mivel az unió felé követelés keletkezik.

A mozgástér az éves várható nominális GDP-vel számolva az év végéig akár 2300-2400 milliárd forint is lehet, hogy teljesüljön a 4,9 százalékos hiánycél, amitől a pénzforgalmi egyenleg jócskán eltérhet.

Ez utóbbit az uniós források lehívása tudná javítani, amihez szükség lenne a megállapodásra a lehívással kapcsolatos kérdésekről.  

A költségvetés bevételi oldala nem ad okot az aggodalomra. Az első négy hónapban a bevételek 23 százalékkal, az áfabevételek 26,8 százalékkal nőttek, időarányosan a tervezett bevételek 39,2, az áfabevételek 40,9 százaléka teljesült, messze felülmúlva a tavalyi 31,3, illetve 32,8 százalékos teljesülését. Igen jelentős adóbevételi többlet várható, mivel az idei évi bevételeket tavaly tavasszal tervezték, azonban a tavalyi bázis érdemben magasabb lett, amihez viszonyítva a vártnál magasabb szintre emelkedhetnek a bevételek. 

Igen jelentősen, 2,7 milliárd euróval romlott a folyó fizetési mérleg hiánya az első negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest.

Ezen belül az áruforgalmi egyenleg 3,4 milliárddal euróval lett rosszabb, a KSH adataival megegyezően. A részletes adatok szerint az energia és energiahordozók egyenlege az első két hónapban mintegy 1,3 milliárd euróval rontotta az egyenleget. Az energiahordozók árainak drámai emelkedése jelentős mértékben magyarázza a külső egyenleg romlását, amit a hazai gazdaságpolitika nem tud rövid távon befolyásolni, de a deficit mérete még nem okoz olyan mértékű nehézségeket, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A tőkemérleg javulása ellensúlyozhatná a romló folyó fizetési mérleget, de ehhez is szükséges az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás.