Fenntarthatóbbá tenné a hazai vállalatokat egy új ESG jogszabálytervezet

Hamarosan dönthet az Országgyűlés a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló törvényjavaslatról. Magyarország az elsők között készül átültetni az uniós ESG követelményeket nemzeti jogába, olyannyira, hogy például a szomszédos Ausztriában még bele sem kezdtek a vonatkozó jogszabálytervezet előkészítésébe. A tervezett hazai jogszabály – a német Beszállítói Törvényhez hasonlóan – az ESG rendelkezések hatálya alá tartozó vállalkozások számára kötelezettséget írna elő, hogy átfogó ESG szempontú kockázatfelmérést végezzenek az ellátási láncukra vonatkozóan, ennek érdekében pedig ehhez igazodó rendszert és stratégiát alakítsanak ki.

Számos vállalat érintett 

A törvényjavaslat hatálya kiterjed a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó, gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásokra, illetve nagyvállalkozásokra. Emellett azokat az egyéb nagyvállalkozásokat is érinti, ahol az előző üzleti évben a meghatározott három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja a megadott határértéket, vagyis a mérlegfőösszeg a tízmilliárd forintot; az éves nettó árbevétel a húszmilliárd forintot; az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a pedig a 250 főt. Ez utóbbi érték a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok esetében 500 fő. 

A törvényjavaslat hatályának megszabása a Fenntarthatósági Irányelvben és a magyar Számviteli Törvényben foglaltakkal áll összhangban. Ennek megfelelően a jövőbeli szabályozás számos nagyvállalatot érint, mint pl. a hipermarket láncok, autógyártók, telekommunikációs cégek, építőipari vagy energetikai cégek. Ezek a nagyvállalkozások ugyan eddig is alkalmaztak különböző szempontrendszerek szerint kialakított belső szűrőket a beszállítóik átvizsgálására a kiválasztási procedúrák során, a törvényjavaslat elfogadását követően ugyanakkor sokkal fajsúlyosabban kell beépíteniük az átvizsgálási rendszerükbe az ESG szempontokat, valamint át kell értékelniük az átvizsgálásához használt információs források és adatbázisok körét és jelentőségét. Valamennyi gazdasági szereplőknek mérlegelnie kell, hogy milyen módon tud igazodni az új szabályozási és technológiai környezethez, és hogyan tudja biztosítani a működése átalakulásához szükséges szakmai és pénzügyi forrást.

Feltűnnek az ESG kulcsszereplői 

Kormányzati oldalról a Gazdaságfejlesztési Miniszter irányítja az ESG kötelezettségekkel kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat. 

A Törvényjavaslat alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kerül kijelölésre, mint „ESG hatóság”, amely felügyelné az ESG jogszabályoknak való megfelelést. A nem pénzügyi beszámolókat auditáló ESG tanúsítók akkreditálását és nyilvántartásba vételét is az ESG hatóság végzi. Az ESG minősítők a törvényjavaslat hatálya alá tartozó vállalatokat fogják minősíteni ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából a benyújtott ESG beszámoló és további közhiteles adatbázisokból és nyilvános forrásokból hozzáférhető vállalati adatok alapján. A jelenlegi rendelkezésekből úgy tűnik, hogy az ESG minősítők lényegében kvázi minősítő hatóság szerepét fogják betölteni a minősítési eljárás során.

Kérdéses, hogy az ESG minősítéssel kapcsolatban milyen minősítési kategóriák kerülnek majd kialakításra és milyen szempontok szerint, illetve az egyes minősítési kategóriákba való besorolásnak milyen következményei és hatásai lesznek az egyes vállalkozások működésére nézve. Érdemes ugyanakkor a vállalkozásoknak azon is elgondolkodni, hogy az egyes befektetők, illetve pénzügyi intézmények a finanszírozás, vagy az ajánlatkérők a közbeszerzések során milyen módon fogják a jövőben figyelembe venni a vállalkozások ESG minősítését.