Európai szintű programok szükségesek az agyelszívás megakadályozásához

Az elmúlt hetekben a világ zseniális magyar tudósok eredményeit ünnepelte. Orvosi Nobel-díjjal ismerték el Karikó Katalint a Covid0ľ19 elleni mRNS-vakcinák kifejlesztését megalapozó kutatásaiért, majd Krausz Ferenc vehette át a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért, amelyek ígéretes lehetőségekkel kecsegtetnek bizonyos betegségek hatékonyabb diagnózisában. Az elismerések azonban egy ellentmondásra is felhívják a figyelmet. Mindkét kiváló kutató a szülőhazáján kívül érte el legnagyobb sikereit, az egyik az Egyesült Államokban, a másik pedig Németországban. Bármennyire is büszkék vagyunk rájuk, fel kell tennünk a kérdést, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy a legkiválóbb kutatóink itthon is sikeres karriert tudjanak befutni. Ez a kérdés azonban túlmutat Magyarország határain, és érinti a többi dél-, közép- és kelet-európai ország zömét – ebben a régióban ugyanis az innováció üteme általában visszafogottabb, mint Nyugat- és Észak-Európában vagy Észak-Amerikában.

Karikó Katalin pályaívéről különösképp sok szó esett az elmúlt években. Stuart Buck amerikai tudományos szakíró egy 2022-es cikkében alkotta meg a Karikó-probléma kifejezést, mely azt a küzdelmet írja körül, amit a nem annyira szem előtt lévő országokból származó kutatók és intézményeik kénytelenek felvállalni, hogy elismerést vívjanak ki maguknak a nyugati tudományos életben. A Szegedi Tudományegyetemen doktori címet szerző Karikó Katalin sokáig viszonylag ismeretlen maradt a nyugati világban, miután 1985-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, és nehézségekbe ütközött az mRNS-kutatásainak finanszírozása is.

Stuart cikke szerint a biokémikus története figyelmeztető jelként szolgálhat azzal kapcsolatban, hogy egy kevésbé ismert országból és egy kevésbé elismert egyetemről érkezve sok ígéretes kutatónak nincs meg a megfelelő kapcsolatrendszere ahhoz, hogy komolyan vegyék. Bár ezek a fiatal, ígéretes kutatók valóban megérdemelnék a globális elismerést, én egy másik szempontra hívnám itt fel a figyelmet, mégpedig a tehetségek megtartására. Arra, hogy Karikó Katalin a kitartásának köszönhetően ért el sikereket, de ezt nem szülőföldjén, hanem külföldön tette.

Az agyelszívásnak nevezett jelenségen a köznyelv általában azt érti, hogy a tehetséges emberek olyan környezetet keresnek, amely biztosítja számukra a kibontakozásukhoz, ötleteik megvalósításához szükséges forrásokat. Fontos azonban látni, hogy ez nem csak pénzügyi támogatást jelent! Hanem egy olyan komplex környezetet, amely elősegíti az inspiráló ötletek megszületését és az innovációt.

Európában minden adott ahhoz, hogy az úgynevezett deep tech innováció fellegvára lehessen, beleértve a mesterséges intelligencia, a robotika, a blokklánc, az orvostechnológia és biotechnológia területét is. Az EU világelső a tudományos kutatások terén: a legmagasabb színvonalú publikációk 20 százaléka innen származik.

Bár a dél-, közép- és kelet-európai országok egy része bizonyos területeken még valamelyest lemaradásban van, óriási potenciált tartogatnak, és rohamléptekkel fejlődnek.

A kiváló alapok ellenére mégis azt látjuk, hogy Európa-szerte hiány mutatkozik az új technológiákat alkalmazni is tudó szakképzett munkaerőből. 

A program célja, hogy 2025-ig egymillió embert képezzenek deep tech szakterületeken.

A kihívás továbbra is fennáll: ahhoz, hogy meg tudjuk tartani ezeket a kivételes tehetségeket, olyan ökoszisztémát kell kiépítenünk, amelyben saját hazájukban tudják kibontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket, nem pedig külföldön. Az európai vezetőknek és az európai innovációs ökoszisztéma tagjainak el kell gondolkodniuk azon, hogyan lehet ezeket a tehetségeket szülőföldjükön tartani, és biztosítani számukra, hogy megkapják mindazt, amire szükségük van ahhoz, hogy forradalmi ötleteket valósítsanak meg, kivételes szolgáltatásokat és megoldásokat bocsássanak a társadalom szolgálatára. Magyarul biztosítani kell számukra a boldogulásukhoz szükséges forrásokat, de nemcsak a pénzügyi támogatást, hanem kapcsolatépítési lehetőségeket és a hitelességet is.

Különösen fontosnak tartjuk az innovatív tehetségek és ötletek támogatását az Európai Innovációs és Technológiai Intézet egészségügyre szakosodott intézményében, az EIT Healthen belül a Dél-, Kelet- és Közép-Európát felölelő InnoStars régióban. Tizenhárom közép-, kelet- és dél-európai országban kötjük össze egy hálózatba az egészségügyi innovációs ökoszisztémák különböző szereplőit és segítjük együttműködésüket. Számos sikertörténet bizonyítja, hogy jó úton járunk, elég csak a közelmúltban megrendezett innovációs napokra (i-Days) gondolni. 

A sokféle tudományterületről érkező diákok megismerkednek az egészségügyi innováció gyakorlati eszközeivel, és csapatokban versenyeznek, hogy együtt keressék a megoldásokat az EIT Health, a helyi innovációt támogató szervezetek, a nagyvállalatok vagy startup cégek által felvetett, a való életből vett egészségügyi kihívásokra. Az Európa-szerte megrendezett rendezvénysorozat kiváló lehetőséget nyújt a tanulásra, a tapasztalatcserére és arra, hogy a résztvevők egy olyan közös projekt részének érezzék magukat, amely hozzájárul egy egészségesebb társadalom létrejöttéhez.

A kiemelkedő tehetségek gondozása szoros együttműködést igényel. Ha képesek vagyunk megtartani a tehetségeinket Európa határain belül, ösztönözni tudjuk az újító szellem kibontakozását, és sikerül áthidalnunk az innovációs szakadékot olyan kezdeményezések révén, mint a Deep Tech Talent vagy az i-Days, elmondhatjuk magunkról: egy olyan jövőt építünk, ahol minden feltörekvő innovátor megvalósíthatja ötleteit saját hazájában. Ez a közös elkötelezettség az alapköve annak, hogy Európa rejtett potenciálját kihasználva vezető szerepet tölthesse be a deep tech innováció terén.