Mit fog jelenteni az MI elterjedése egy átlagember számára?

Először is tisztázzuk, hogy jelenleg az úgynevezett mesterséges keskeny intelligencia (Artificial Narrow Intelligence – ANI) korábban élünk. Az ANI csak egy adott szakterületre van „programozva”, és messze van az emberi általános intelligencia szintjétől. A saját szűk szakterületén a folyamatos autonóm tanulás miatt az ANI ugyan egyre jobbá és jobbá válik (lásd a nagy nyelvi modelleket mint a ChatGPT, vagy a szövegből képet generáló mesterségesintelligencia-platformokat vagy az autók a közúti forgalomban folyamatosan tanuló önvezető rendszereit), de az ANI „intelligenciája” csak a saját szakterületére terjed ki, és messze van az emberekre jellemző teljes komplexitástól és rugalmasságtól.

Az emberhez hasonló intelligenciával rendelkező mesterséges általános intelligencia (Artifical General Intelligence – AGI) arra is képes, hogy szakterülettől függetlenül ellásson minden olyan komplex és intellektuális feladatot, amelyet az ember is el tud látni.

A tudósok véleménye megoszlik, hogy az emberiség mikor tudja létrehozni az AGI-t. Ezelőtt tíz-tizenöt évvel is a szakértők többsége legalább ötven év távlatába – azaz valamikor a 21. század második felére – tette az AGI elérését. Az iparág elmúlt évtizedben lezajlott exponenciális ütemű fejlődésével – a mesterséges neurális hálózatok, a gépi tanulás és a számítási kapacitások növekedésével – ma már a szakértők többsége úgy gondolja, hogy az emberiség az AGI létrehozásának a küszöbén toporog és az AGI elérésére már öt-hat éven belül (azaz még ebben az évtizedben) sor kerülhet. Az időtávok egyre csökkenek. Radikális előrejelzéseket adnak ki olyan prominens ágazati szereplők, mint az Nvidia vezére, Jensen Huang, az AGI atyjának nevezett Ben Goertzel vagy Ray Kurzweil informatikus.

Az első korszak a tűz feltalálásával indult el valamikor 1 millió és 350 ezer évvel ezelőtt. A második korszak a mezőgazdaság és az írás feltalálása után kezdődött el, lehetővé téve az első ókori civilizációk kialakulását 5 ezer évvel ezelőtt. A harmadik korszak az ipari forradalommal és az elektromosság feltalálásával indult el és jelenleg is tart.

Az emberiség technológiai fejlődése néhány hullámvölgyet eltekintve – például a Római Birodalom bukása becslések szerint 500 évvel vetette vissza a technológiai fejlődést – a történelem során egyre gyorsult, de különösen intenzívvé vált a 18. századtól kezdve, az ipari forradalom újabb és újabb hullámaival.  (Ha egy Kr. e. 13. században az egyiptomi Újbirodalomban élő tudós egy időgép segítségével az 1720-as évekbe került volna át – ami 3 ezer éves ugrást jelent –, kevésbé csodálkozott volna rá a világra, mint az a tudós, aki az 1720-as évekből került volna át a 2020-as évekbe, ami csak 300 éves ugrás.) 

A negyedik technológiai korszak még gyorsabb lesz, és még radikálisabb változásokat hoz, mint az ipari forradalom és az elektromosság civilizációnkra gyakorolt hatása. Az AGI közeli színre lépésével az exponenciális technológiai fejlődés ugyanis még tovább fog gyorsulni. Az általános mesterséges intelligenciának köszönhetően – még a mai fejlődési ütemhez képest is – az összes tudományágban robbanásszerű fejlődés indul majd el.

Miben fog tehát segíteni a mesterséges intelligencia (a következő években az egyre fejlettebb ANI-k, majd az AGI) egy átlagember számára?

Az elnevezés találó, hiszen innentől kezdve mindenki megengedhet magának egy digitális segítőt, egy online titkárt, aki az ügyes-bajos ügyeit intézi az interneten keresztül. Minden nagy technológia cég, amely sikeres nagy nyelvi modellt üzemeltet, elő fog állni a saját személyi asszisztensével. (Microsoft, Google, Meta, X, OpenAI, Amazon, a kínai Baidu, az orosz Yandex stb.)

A személyi asszisztensek képesek lesznek összetett és komplex feladatokat ellátni helyettünk az interneten, olyan munkákat is elvégezni, amelyek eddig sok időt vettek igénybe és fárasztók voltak. Ilyen lehet például egy utazás megszervezése: eddig külön kellett keresni a legjobb szállást, a legjobb repülőt, megszervezni a taxit vagy az autóbérlést, összeállítani a látnivalók programját. A személyi asszisztens ezt mind elvégzi majd helyettünk. Csak megadjuk neki a paramétereket – például három éjszakára Párizsba szeretnénk utazni, ketten megyünk, négycsillagos szállodába mennénk, közvetlen a belvárosba, ezzel és ezzel a dátummal és ilyen értékhatáron belül –, majd a személyi asszisztens felhozza nekünk az interneten elérhető legjobb alternatívákat, amelyek felkutatása nekünk többórás munkába került volna. Egy arra trenírozott személyi asszisztens a digitális magántanárunk lehet, elmagyarázza a történelem- vagy matematikaleckét. A megadott paraméterek megadása után a személyi asszisztens például autó- vagy háztartásieszköz-vásárlást javasolhat, összegezve a különböző elérhető termékek pozitív és negatív tulajdonságait, illetve a jelenlegi elérhető legjobb akciókat. Végigkutathatja helyettünk az internetet, hogy az adott betegségre melyek a legújabb kutatási eredmények, milyen kezelési módot vagy új gyógyszert alkalmaznak a világ bármely pontján. (Ez az orvosi asszisztens valószínűleg kezdetben korlátozásokkal lesz elérhető.) Megír helyettünk bármilyen tanulmányt, beszédet, emlékeztet családi eseményekre. A személyi asszisztens a pszichológusunk, az életviteli és üzleti coach segítőnk, az étkezési tanácsadónk lehet. Segíti az esti programunk megszervezését, hiszen pontosan tudja, hogy mit szeretünk. A közeljövőben nyolcmilliárd emberből lehet programozó a személyi asszisztense segítségével, hiszen a jövő programnyelve, az ember természetes anyanyelve lesz. Lesznek természetesen állami célú személyi asszisztensek is. (Például katonai célú asszisztensek is, amelyek az államok védelmi minisztériumait segítik.) 

A fentiekből látszik, hogy a személyi asszisztensek kora gyorsan átfordulhat – az első kezdetleges AGI-k megjelenésével – egy általános digitális társsá, aki mindenben tanácsot tud adni és mindenben segít. Az internetre rajta keresztül fogunk kapcsolódni. Már csak azért is, mert az internetet el fogja önteni a különböző fake tartalom, amelyet az ellenséges mesterséges intelligencia generál. Egy személyi asszisztens pedig ezeket a keresése során megszűri majd.

Természetesen nemcsak a személyi asszisztensek fognak fejlődni a következő években. A mesterséges keskeny intelligencia minden területe rohamosan fejlődik. (A Tesla legújabb FSD v12 autopilot-rendszere már szinte teljes önvezetésre képes a legbonyolultabb városi körülmények között. Erre alapozva a Tesla robottaxi-szolgáltatást tervez nemsokára indítani.)

Érdekes, hogy a korábbi előrejelzések ellenére elsősorban nem a fizikai dolgozók, hanem a szellemi foglalkozásúak munkahelye lesz a közeljövőben veszélyben. (Szakfordítók, pszichológusok, újságírók, utazásszervezők, magántanárok, programozók, call center munkatársak stb.) A Goldman Sachs 2023. márciusi riportja szerint globálisan 300 millió munkahely kerülhet veszélybe a következő években a mesterséges intelligencia miatt. A jelentés szerint a jelenlegi emberi állások körülbelül kétharmada legalább részben ki van téve az automatizálásának, míg a generatív mesterséges intelligencia a meglévő munkahelyek akár 25 százalékát is helyettesítheti. Eleve becslések szerint a ChatGPT következő ötödik verziója – amelyet ágazati hírek szerint 2024 őszéig fognak megjelentetni – globálisan több tízmillió munkahely megszüntetését idézheti elő.

A szövegből rövid videókat generáló platformok már most hihetetlenül életszerű videókra képesek, és közel van az a kor, amikor este elmondjuk a személyi asszisztensnek, hogy pontosan milyen filmet szeretnénk nézni, és a személyi asszisztensünk a kért filmet pár másodperc alatt legyártja. (Például készíts el egy akciófilmet a mohácsi csatáról, de most nem a törökök, hanem a magyarok győznek, és II. Lajos megmenekül, és visszatér Budára.) Gondoljunk bele, hogy mit fog ez jelenteni a teljes filmiparág számára, beleértve Hollywoodot?

A fizikai munkahelyek sem lesznek sokáig biztonságban. A 2024-es év sokak szerint a humanoid robotok éve lesz. Számtalan kisebb-nagyobb cég fejleszt humanoidokat, közöttük olyan jelentős cégek is mint a Tesla. Az egyre fejlettebb hardvereket magától értetődő lesz egy nagy nyelvi modellel párosítani.

Kérdés, hogy mi lesz az egyre nagyobb és nagyobb számú munkanélkülivel. Egy részük átképezheti magát, amíg még korlátozott a mesterséges intelligencia előretörése. Később azonban egy alapjövedelmi rendszer felállítását kell az országok kormányainak megfontolniuk a munkanélküliség kezelésére.

A „munkahelyek utáni munkaerőpiac” sok lehetőséget tartogat. (Azokban az országokban, ahol tisztes lesz az alapjövedelem, az emberek nyugodtan élhetnek, a hobbiknak és a kedvteléseknek hódolva.) De sok kockázat is előre jelezhető. Nem lesz-e unalmas a semmittevés? Nem fog-e az emberiség ellustulni, ha mindent a mesterséges intelligencia csinál helyettünk? Ha minden területen – például a művészetben is – jobb lesz az AGI, mint az ember, mi marad az emberiségnek? Elég lesz vajon az alapjövedelem a megélhetésre?

Az ember intelligenciamonopóliuma több százezer év után az AGI létrehozásával a végéhez ér majd a Földön. Hogyan lesz például ellenőrizhető, hogy a személyi asszisztensünk mindig korrekt és objektív információkat szolgáltat, és nem kezd manipulálni minket?

Az AGI egy megosztott Földre fog nemsokára megszületni, ahol a nagyhatalmak folyamatosan rivalizálnak, a bolygón pedig háborúk dúlnak. (Valószínűleg rögtön megpróbálják háborús célokra is felhasználni a tudását.) Mit fog látni az AGI az emberiségből? 

Kérdés, hogy meddig akarja az AGI szolgálni az emberiséget. Mivel internet-hozzáférésé lesz, és tudni majd programozni, elkezdheti fejleszteni magát az emberi beavatkozástól függetlenül. Olyan programnyelvet fejleszthet ki, amelyet nem is értünk. Nem fogjuk tudni követni, hogy a korábbi személyi asszisztensünk mit csinál magában, vagy önállóan merre fejlődik. Pillanatok alatt eljuthatunk az úgynevezett mesterséges szuperintelligencia (Artifical Super Intelligence – ASI) korszakába, ahol a folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia képességei, tudása hihetetlen mértékben meghaladja majd az emberiségét. 

Az ASI-k számára (mert párhuzamosan több AGI is eljuthat majd az ASI állapotába) a mellettük élő emberek olyan lehetnek majd, mint most nekünk a hangyák. Jobb esetben csak nem kell velük törődni.