Bele tudna-e tanulni a munkába valaki pusztán úgy, ha pontos és részletes jegyzőkönyv készülne a tennivalóiról, és ezeket a feljegyzéseket tanulmányozná? Ha igen, akkor majd egyszer jó eséllyel egy algoritmus is képes lesz ezt megtanulni. (Az idézet Martin Ford: Robotok kora című könyvéből származik.)
A legtöbb munka gyakorlati vagy szellemi lépések korábban tanult, begyakorolt elemeiből áll. Minden kornak megvoltak a veszélyeztetett foglalkozásai, amelyeket valamilyen technológia szorított háttérbe. A termelés automatizálása által a hatékonyság növekszik, és ennek köszönhetően a termelékenység és a termelékenységből származó nyereség is, miközben a bérköltségek változatlanok. Csak a gépek jól tervezhető üzemelési, karbantartási költségeivel kell számolni, és nem okoz fennakadást a fáradtság, a betegség és a szabadságolás.
Az MI (mesterséges intelligencia) azokra az állásokra jelenti a legnagyobb veszélyt, amelyeket fel lehet bontani kiszámítható, előre meghatározható lépésekre. Előnye, hogy egyszer kell betanítani, és ezután ezerszámra hozható létre rendkívül rövid idő alatt a munkást helyettesítő robot, míg az embert sok év tanulás teszi képessé egy-egy feladatra. Az MI olyan szellemi foglalkozásokra is veszélyes lehet, amelyekről korábban ezt nem tudtuk elképzelni: például a jogi, a könyvelő-, az adótanácsadó- és a könyvvizsgálószakmára, mert ha felbontjuk e szakmákat elemi tevékenységekre, akkor azt látjuk, hogy legnagyobb részük bizony előre kiszámítható automatizmus.
Tényleg automatizálható-e a könyvelés?
Az első lépés
Az első feladat a könyvelőirodába érkező, vegyes „halmazállapotú” dokumentumok iktatása, adattartalmuk egységes szerkezetbe hozása és a kapcsolat megteremtése a megjelenési forma között, végül a tárolás. Ha ügyfelünk a dokumentumait egy dokumentummenedzser-rendszerhez illeszkedő csatornán küldi el, akkor ez a lépés automatizálható. A legtöbb ügyfelet rá is lehet venni erre, mert nekik is kényelmesebb, és a könyvelésük is hamarabb kész lesz. Így egy humán munkatárs is elbír a papíralapú dokumentumokkal.
A második lépés
Az adatok bevitele a könyvelőprogramba még könnyebben automatizálható: hatékonyabb, mint az élőmunka, és az OCR-rendszereknél jobb minőségű. Az MI legalább 95 százalékos pontossággal – legyőzve ezzel az embert – nyeri ki az adatokat. Ha ezt az eszközt szolgáltatásként vesszük igénybe, versenyképes áron hozzáférhetünk.
A harmadik lépés
Ezután törvények, szabályok, számvitel-politikák és vezetői utasítások alapján kell könyvelni az adatokat. Képzeljük el, hogy valaki minden döntésnél kifaggatja a könyvelőt, hogy mit miért tett, és a válaszokat gondosan feljegyzi egy naplóba. Ha elég sok naplóbejegyzésünk van, akkor létrehoztuk a már idézett Ford-féle jegyzőkönyvet. Az MI ennek alapján szabályokat alkot, és ezek szerint jár el. Ugyan vannak még megoldásra váró problémák: például a határnaphoz kötődő változó szereplők kérdése, de ezek elhárítására is folynak már kutatások.
A negyedik lépés
Lépésekre bontva a beszámoló készítése is sok tekintetben rutinfeladat, amellyel bármelyik könyvelőprogram elbánik. Bizonyos feladatokba persze embert kell bevonni vagy más automatával kell egyeztetni: például a nyitott tételek egyeztetése, az adóalapot csökkentő és növelő tételek. A kérdéseket egy humán szakértő megválaszolja, majd elkészül a beszámoló. A kiegészítő mellékletírást pedig Martin Ford példája alapján kell elképzelni: az előző beszámoló szövegéből törölni kell a múlt eseményeit, beleírni az aktuális adatokat.
„Vasárnap a Fenway Parkban, a Boston Red Sox elleni meccsen már elúszni látszott minden esély az Angels számára, amikor a kilencedik körben kétfutónyi hátrányba kerültek, de Vladimir Guerrero egymaga feltámasztotta a reményt, és végül beállította a 7:6-os végeredményt. Ütésével két Angels-futót is célba juttatott. Négyből kettő bázist hozott.”
„A fenti szöveg íróját per pillanat nyilvánvalóan nem fenyegeti az a veszély, hogy írásáért valamiféle díjat kapna. Ám a cikk ettől függetlenül mégis igen figyelemreméltó teljesítmény volt tőle. (…) mert a szerző egy számítógépes program.” (Martin Ford: Robotok kora)
A végső stáció
Az automatizálásnak ezen a szintjén már csak egy személy dolgozik a könyvelőirodában, aki a papíron érkező dokumentumok feldolgozását végzi. Az iroda a felhőbe költözött, ahova alkalmazottak nem tehetik be a lábukat. Ha egy ügyfélnek számlázási, gazdálkodási vagy adóügyi kérdése merül fel, az MI meg tudja válaszolni a korábbi esetek alapján. Ha mégsem, továbbküldi egy szakértőnek, de minden válasz tovább tanítja az MI-t.
A ma valósága
A jövőben tehát a könyvelők, adótanácsadók vállalkozásai vagy megváltoznak, vagy megszűnnek, de még most is csak néhányan fontolgatnak valódi fejlesztést. A szakma ugyanis elöregedett, a legtöbben tíz éven belül kivonulnak a piacról, nem érdekeltek a megújulásban. És a valódi fejlesztéshez a munkafolyamatok teljes újragondolására lenne szükség: például az adatátadás teljes digitalizálására a szállítókra kiterjedően is. Ehhez az IT-eszközök már ma is rendelkezésre állnak, csak a nehezen változó szemlélet szab gátat az elterjedésüknek. Ha ezen sikerülne változtatni, azonnal megszűnne a munkaerőhiány, a kiégés, lenne idő az ügyfelek számára értékesebb szolgáltatásokra.
A jövő lehetőségei
Ki irányít, a gép vagy az ember?
Az átlagkönyvelő már ma is inkább hisz a programjának, mint a józan eszének. Biztos szakmai tudású és komplex szemléletű könyvelő kevésbé veszíti el a kontrollt, de ha megvalósul a teljes automatizálás, sokkal inkább fennáll a veszélye a gyanakvás megszűnésének.
A pályán maradó könyvelőket tehát a folyamatos rendszerelemző munkára, a gép megkérdőjelezésére kell felkészíteni. Azért is, mert nem a robot vállal felelősséget a döntéseiért, hanem az MI-szolgáltató a szolgáltatási díjba beépülő kockázati biztosítási konstrukció keretében, és a felhasználó könyvelő is az ügyfél felé. Ezt pedig csak kellő rálátással teheti meg.
A vendéglőben 11:00-ig lehet angol reggelit kapni, én 11:10-kor érkeztem. Amikor megkérdeztem, hogy kaphatok-e reggelit, a pincér azonnal rávágta, hogy igen. Majd az órájára pillantott, és helyesbített, hogy mégsem, mert a gép nem engedi. Vajon
a pincér ez esetben nem egy automata része volt? Bár még minden feltétel adott volt a reggeli elkészítéséhez, mégsem juthattam hozzá, mert a rendszer nem engedte. Továbblépve, magam is az automata rendszer részévé váltam, amikor megjegyeztem, hogy legközelebb mikor kell elindulnom, ha angol reggelit szeretnék kapni.
Közösségi ellenőrzés és jogalkotó gép
A rendszerhibák gyorsan nyilvánossá válnak a közösségi médiában, és az automata-rendszerek üzemeltetői ennek alapján javítanak. Sőt, ha elemezzük a NAV- és a Facebook-csoportokban közzétett helyes válaszokat, akkor a hatóság ügyfélszolgálata is a felhőbe költözhet, megteremthetünk egy szuperintelligens MI szakértőt. A törvényhozásra is hatni fog az MI, csökkenti az ellentmondásokat, az inkoherenciát, hiszen könnyebben „átnézi” az érintett részeket.
Új szolgáltatási területek
A könyvelők a szolgáltatások körében és minőségében fognak versenyezni egymással. Nagy tudással rendelkező, komplexen gondolkodó szakemberek lesznek. Ellenőrizni tudják majd az MI-t, és folyamatosan növelik a tudását. Utánajárnak a felmerülő kérdéseknek, elemzéseket végeznek, kontrolling, jogi, adótanácsadási feladatokat látnak majd el. Mindez egyre gyorsuló ütemben zajlik majd le: egy-egy bevezetett változás újabb és újabb változások sorát indítja el. Az ember és a gép kapcsolata szorosabbá és körkörössé válik: az ember tanítja az MI-t, amely így egyre több területen helyettesítheti majd. Sokszor a gép ad keretet az ember tevékenységének, de az ember ellenőrzi majd a gépet, és marad energiája a lehetőségei felismerésére. A könyvelő-, adótanácsadó-szakma tehát nem fog eltűnni teljesen, csak sokkal kevesebb, sokkal kreatívabb szakemberre lesz szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.