Kiirtaná a korrupciót az ENSZ

Bali. Több mint száz ország részvételével kezdődött meg tegnap az indonéziai Balin az ENSZ ötnapos, korrupcióellenes konferenciája. Az eseményen értékelik a világszervezet 2005 végén életbe lépett, korrupcióellenes konvenciójának (UNCAC) végrehajtását, amelyet eddig 140 ország írt alá, és közülük 107 ratifikált. A találkozó legfontosabb feladatának az ígérkezik, hogy a résztvevők olyan hatékony mechanizmusokat dolgozzanak ki, amelyekkel ellenőrizhető lesz a konvencióban vállaltak teljesítése az egyes országokban. Ezenfelül szó lesz azokról a módszerekről is, amelyek révén visszaszerezhetők lennének a korrupt állami vezetők által elsíbolt dollármilliárdok.

Az UNCAC a világon az első jogilag kötelező, globális érvényű eszköz a korrupció letörésére. A konvenció a részt vevő államok számára nemcsak a korrupció elleni küzdelmet írja elő, de azt is, hogy az ilyen eseteket bűncselekményként kezeljék, működjenek együtt a felszámolásában, és szolgáltassák vissza az ellopott javakat. A korrupció elleni harc éllovasának tekinthető Transparency International (TI) azonban arra figyelmeztet, hogy az UNCAC írott malaszt maradhat, ha nem készül konkrét terv a végrehajtás országonkénti ellenőrzésére.

A TI – a bali konferencia elé időzítve – nyilvánosságra hozott pozíciós papírjában összegezte tapasztalatait és javaslatait. Megállapítja, hogy a korrupció elleni küzdelem eredményeinek az országok önértékelésén alapuló felmérése eddig nem sok sikert hozott, ugyanis abban a konvenciót aláíró államoknak alig a fele vesz részt. Az UNCAC-ban foglaltak melletti határozott elkötelezettség hiányaként számol be a TI arról is, hogy négy évvel az aláírást követően azt még a G8-országok közül sem ratifikálta Német-, Olaszország és Japán.

Az ENSZ és a Világbank évi 1000 és 1600 milliárd dollár közé teszi a bűnözésből, a korrupcióból és az adócsalásból származó, határon átnyúló pénzáramlás összegét. A legszegényebb országokat különösen érzékenyen érinti azoknak a milliárdoknak az elvesztése, amelyeket korrupt vezetőik sajátítottak ki és menekítettek külföldre; ezek visszaszolgáltatásának előmozdítására a két intézmény tavaly közös kezdeményezést indított útjára. A TI hangsúlyozza: a bali konferencián ezen a területen is konkrét döntéseket vár a kormányoktól.

Az eseményen várhatóan külön figyelem irányul majd a házigazda, Indonézia korrupciós helyzetére. Susilo Bambang Yudhoyono államfő 2004-ben a korrupció elleni küzdelem ígéretével nyerte meg az ország első közvetlen elnökválasztását, ám a kormányt azóta is sok kritika éri a vasárnap elhunyt korábbi elnök, az 1998-ban lemondott Suharto akadozó elszámoltatása miatt.

Magyarországon az utóbbi években erősödött fel a korrupció elleni küzdelem, amely napjainkban új fordulatot vehet az Antikorrupciós Koordináció Testület (AKT) múlt heti döntése eredményeként, miszerint a kormány elé kerül a 2014-ig szóló korrupció elleni stratégia és a hozzá kapcsolódó – a feladatokat 2010-ig meghatározó – cselekvési program. A dokumentumok az idevágó uniós ajánlások figyelembevételével születtek meg, s ezek – többek között – a korrupció megelőzésére, illetve visszaszorítására irányuló törvények megalkotásán túl hangsúlyozzák azok érvényesülésének fontosságát, hiszen ennek hiányában aligha lehet hatékony a gazdasági-politikai összefonódásokkal szembeni fellépés.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a korrupció ellen nincs általános recept: a tagállamoknak maguknak kell kialakítaniuk a legjobbnak vélt programot. A magyar csomag az állami-hivatali területre koncentrál és hangsúlyozza, a korrupció megelőzése legalább olyan fontos feladat, mint a már meglévő visszaélések kezelése. Prioritásként szerepel benne a fejlesztési támogatások, a közbeszerzés, a párt- és kampányfinanszírozás, továbbá a hatósági engedélyezés korrupciómentes feltételeinek biztosítása. A két dokumentumot államigazgatási és széles körű szakmai egyeztetés után – az AKT javaslatára – a kormány benyújtja az Országgyűlésnek, hogy azt még a tavaszi ülésszakon megszavazhassa.

Mindeközben folytatódnak a már korábban megkezdett programok az ugyancsak nem kevés korrupcióval terhelt területek „megtisztítására”. Az Új rend és szabadság program különösen sürgős teendője a feketegazdaság kifehérítése. A növekvő állami szigorral, gyakori razziákkal, fenyegető bírságokkal járó állami törekvések elsősorban a foglalkoztatással kapcsolatos viszszaélések megszüntetésére, a számlafegyelem erősítésére, az adó- és bérmanipulációk visszaszorítására, a tisztességes kereskedelem elősegítésére, a fogyasztók védelmére irányulnak.

Óriási méreteket öltöttek a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények, ezért az eddiginél is erőteljesebb eszközökkel kívánják felvenni a harcot a szinte minden iparágat érintő hamisítások ellen. Ennek jegyében létrejön a hamisítás elleni nemzeti testület, amely a kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadó grémiumaként részt vesz az e területen tapasztalt jogsértések elleni nemzeti stratégia és cselekvési terv kidolgozásában, és feladatokat kap azok végrehajtásában. VG