A hetilap konkrét példákkal illusztrálva a problémák között említi a vállalatok közötti - a kelet- és közép-európai térségben leggyakoribb - fizetési késedelmeket, az ugyancsak rekordarányú csődöket, a középrétegek fogyasztásának beszűkülését, a magas adó- és bérköltségeket. Arra következtetésre jut, hogy a magyar gazdaság tulajdonképpen két részre oszlik. Az egyik oldalon a sikeres, erősen exportorientált külföldi cégek vannak, a másikon a kis, alultőkésített hazai vállalkozások, amelyek elsősorban belföldi piacra termelnek, külföldre alig szállítanak, alacsony haszonkulccsal és csekély forgalommal küszködnek. A bankok pedig a behajthatatlanná vált hitelek növekedése miatt egyre óvatosabbak.
A cikk utal arra, hogy a magyar vállalatok irigykedve szemlélik a "szlovák sikersztorit", és egyetértenek abban, hogy a varázsformulát számukra is a szomszédban alkalmazott egykulcsos adózás hozhatná meg. Azt írja, hogy a magyar cégek szemszögéből nézve még a magas adószintű Ausztria is vonzó telephelynek tűnik: idézi az Austrian Business Agency megállapítását, amely szerint az utóbbi időben magyar vállalatok "bevándorlása" figyelhető meg a határ menti körzetekben.
A bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) kutatója, Richter Sándor a bajok gyökereiről nyilatkozva azt mondta a folyóiratnak, hogy 2001 közepe óta Budapest felelőtlen gazdaságpolitikát folytat, és három kormány is elmulasztotta a szükséges reformokat megvalósítani. Véleménye szerint nem is annyira a gazdaság lehűlése jelenti a legnagyobb főfájást, hanem az, hogy a sürgős, halaszthatatlanná vált szerkezeti reformba a kormány még bele sem vágott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.