Brutális gázárak: akár 70-75 százalékos drágulás is bekövetkezhet

Hetven-hetvenöt százalékkal emelkedhet a földgáz lakossági ára Európa országaiban a következő kilenc hónapban – áll egy brit energetikai tanácsadó cég friss tanulmányában. A Cambridge Energy Research Associates nevű társaság elemzése szerint a folyamat elkerülhetetlen, miután a gáz árát szinte mindenhol az olajéhoz kötik (előbbi általában kilenc hónapos késéssel követi az utóbbit), és a fekete arany bizony a kétszeresére drágult az elmúlt egy évben, amiből eddig mindössze 25-30 százalékos drágulás gyűrűzött át a gázpiacra. A tanácsadó cég szerint a drágulás jelentős jövedelmi veszteséget jelent majd az európai fogyasztók számára. Becslései szerint míg jelenleg az átlagos európai háztartás jövedelme öt százalékát költi el gázra, ez az arány a jövő év közepéig megduplázódhat.

Nem tudunk kimaradni
A drágulás nem áll majd meg Magyarország határain, a kormány – európai társaihoz hasonlóan – nincs olyan helyzetben, hogy tartósan tompítsa az áremelkedést. Hogy mennyire így van ez, mutatja, hogy az idén eddig mintegy húsz százalékkal nőtt az átlagos lakossági gázár, ám ez mintegy tíz százalékponttal kisebb az indokoltnált, és az „elmaradást" valamikor be kell hozni. Nem véletlen hát, hogy az energiapiaci szakértők szerint a következő, októberben esedékes gázáremelés az eddigieknél jóval drasztikusabb lesz. Mértékével kapcsolatban senki sem mer becslésekbe bocsátkozni, az mindenesetre látható, hogy akár 30-40 százalékos drágításra is szükség lehet a következő fél évben. Az erős forintnak van némi ártompító hatása, ám nem jelentős.

Szociális katasztrófa?
A folyamat azért is nagyon érzékenyen érinti hazánkat, mert Magyarországon a gáz szerepe jóval nagyobb, mint a hasonló égöv alatt fekvő nyugat-európai országokban, mint például Ausztriában vagy Németországban. Nálunk egyrészt a lakosság nagyobb aránya fűt gázzal, illetve használ fel gázalapú távhőt, mint nyugatabbra, másrészt a fajlagos felhasználás is jóval nagyobb, egyes becslések szerint a kétszerese az ausztriainak és németországinak. Jellemző adat, hogy Bécsben az egy  felhasználóra jutó átlagos fogyasztás közel negyven százalékkal alacsonyabb a budapestinél. Ez részben az energetikai rendszerek (mint a vezetékrendszer, a szigetelés) korszerűtlenségére, részben a takarékosságra nem ügyelő mentalitásra vezethető vissza.

Szűkösek a források
Visszakanyarodva a világpiachoz, jól látható az is, hogy újabb gázbeszerzési források bevonására (idegen szóval: diverzifikálásra) nem igen van Európának esélye, Oroszország szerepe a következő évtizedekben is meghatározó marad (az európai gázigény negyedét biztosítja Oroszország, térségünkben ez az arány 75-100 százalék). A saját termelés folyamatosan csökken, azok az országok/térségek pedig, amelyek alternatív gázszállítóként elméletileg szóba jöhetnek (mint a közép-ázsiai szovjet utódállamok, például Kazahsztán, Üzbegisztán vagy Türkmenisztán, továbbá Észak-Afrika államai, illetve Irán), vagy nem rendelkeznek még/már elég kitermelési és szállítási kapacitással, vagy politikai okokból nem valószínű közeledésük Európához.

A Gazprom szorításában
Az orosz gáz felett rendelkező, a Kreml által ellenőrzött cég, a Gazprom mindezt nagyon tudatosan ki is használja. Egyrészt partneri viszonyra törekszik az alternatív szállítókkal, másrészt igyekszik kitermelési kapacitásaikat lekötni. Ez történt például Türkmenisztánnal, amelynek gázfelhozatalát a következő 25 évre megvásárolta a Gazprom. Nem véletlen, hogy mind több elemző gondolja úgy, hogy az orosz gázóriás Európa „túszul ejtésére" törekszik. Szerintük ennek a tervnek a része az Északi és a Déli Áramlat is (két, egyelőre csak a tervasztalon létező csővezetékrendszer), ezek segítségével ugyanis tovább növelheti a Gazprom európai szállításait (a Közép-Európán átmenő vezetékek kapacitásuk csúcsán üzemelnek), ezzel együtt viszont Európa függőségét is az orosz gáztól.

Nabucco: mi lesz vele?
A becsült költségek rohamos emelkedése és a csúszó határidők miatt veszélybe kerülhet az Európai Unió által támogatott Nabucco gázvezeték megvalósítása – írta korábban a The Washington Times. Az amerikai napilap szerint a vezetékrendszer költségeit a korábbi 7 milliárd dollár helyett ma már 12 milliárdra becsülik. Építésének kezdetét ráadásul az eredetileg tervezett 2009 helyett várhatóan 2010-re halasztják. A Nabuccón keresztül közép-ázsiai és közel-keleti földgázt szállítanának Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át az ausztriai elosztóba. A gázvezeték enyhítené Európa függőségét a Gazprom orosz gázóriástól.