Fordulópont: vége az élelmiszer drágulásának?

Az elmúlt egy hónapban 0,1 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, míg tavaly júniushoz viszonyítva 6,7 százalékos volt az áremelkedés – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek árai egy hónap alatt, azaz májushoz képest 0,4 százalékkal csökkentek, ezen belül legfőképpen az idényáras zöldségek és gyümölcsök ára esett (9,9 százalékkal), de kevesebbett kell fizetni a sajtért, a tojásért és a tejért is, mint egy hónappal ezelőtt. Drágult viszont a sertéshús (+9,6 százalék), valamint az étolaj és a baromfi. Az üzemanyagárak 2,2 százalékkal lettek magasabbak az egy hónappal korábbinál, és nőtt a dohányáruk és a szolgáltatások ára.

Egyéves távlatban viszont elmondható, hogy az elmúlt havi csökkenés ellenére még mindig az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben, átlagosan 12,3 százalékkal. Ezen belül egy év alatt az étolaj (+77,3 százalék) és a liszt (+45,8 százalék) drágult a legjobban. A háztartási energia átlagot meghaladó 10,9 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz az elmúlt 12 hónapban 17,5 százalékkal drágult, a járműüzemanyagokért pedig átlagosan 15,6 százalékkal kell többet fizetni a töltőállomásokon.

Ausztria 3,8 %

Csehország 6,8 %

Franciaország 3,7 %

Lengyelország 4,3 %

Magyarország 6,7 %

Németország 3,1 %

Olaszország 3,7 %

Románia 8,5 %

Spanyolország 4,7 %

Szlovákia 4,0 %

Forrás: KSHA pénteken nyilvánosságra hozott, a vártnál jóval kedvezőbb adat nagy meglepetésként érte az elemzőket, ugyanis legtöbbjük 6,9 százalékos 12 havi áremelkedésre számított. A legváratlanabb mindenképpen az élelmiszerek, ezen belül a zöldségek és gyümölcsök áresése volt számukra, amely nagy mértékben hozzájárult a kedvező éves adathoz is, és amely sokkal nagyobb mértékű volt a nyár elején egyébként szokásos csökkenésnél. „Úgy tűnik, hogy végre megállt az élelmiszerárak két éve tartó robbanásszerű növekedése” – mondta lapunknak Barcza György, a K&H elemzője. Hozzátette, hogy a jó inflációs adat még annak is köszönhető, hogy az erős forint miatt csökkent a tartós fogyasztási cikkek ára is, illetve annak, hogy az üzemanyagár emelkedését is erőteljesen tompította az izmos hazai valuta.

Szintén trendfordulóról beszélt lapunknak Németh Dávid, az ING elemzője, aki szerint azonban árnyalja a képet, hogy az élelmiszereknél főképpen az idényáras termékek ára csökkent, a hús viszont például tovább drágult. Így véleménye szerint olyan értelemben lehet csak fordulópontról beszélni, hogy összeségében megtorpanhat az élelmiszerárak emelkedése, és talán kicsit csökkenhet is az árszintjük. Azonban kizártnak tartja, hogy visszasüllyedjenek a két évvel ezelőtti színvonalukra.

A jövővel kapcsolatban az elemzők az infláció további csökkenésére számítanak az év végéig, ezt a folyamatot azonban időszakosan lassíthatja a most júliusi, illetve az októberben várható gázáremelés. Emellett Németh Dávid szerint kérdéses még az is, hogy milyen felhajtó hatása lesz az év végi adatra a drágább tankönyvekre való áttérésnek. Barcza György szerint az említett tényezőket is figyelembe véve 5,5 százalékig csökkenhet a pénzromlás üteme az év végéig. Az Ecostat kutatóintézet tegnap közzétett kiadványának előrejelzése szerint már novemberben 5,7 százalékra csökkenhet a 12 havi infláció.

Ausztria 3,8 %

Csehország 6,8 %

Franciaország 3,7 %

Lengyelország 4,3 %

Magyarország 6,7 %

Németország 3,1 %

Olaszország 3,7 %

Románia 8,5 %

Spanyolország 4,7 %

Szlovákia 4,0 %

Forrás: KSH Londonban is örülnek Londoni elemzők a legderűlátóbb várakozásoknál is jobbnak tartják a júniusi tizenkét havi magyarországi inflációt, aminek – ha a forint a jelenlegi árfolyamon stabilizálódik – az egyelőre óvatos szakértői megfogalmazások szerint „lehet hatása” a pénzügypolitikai kilátásokra. Véleményük szerint ezért az is elképzelhető, hogy a jegybanknak nem lesz szüksége többször kamatot emelnie az idén az inflációs célok eléréséhez.

-->