Gázt keres Gyurcsány Ferenc

Nem is titkoltan a Nabucco-projekt melletti lobbizás, más szavakkal alternatív gázforrások biztosítása, azaz a magyarországi gázellátás diverzifikálása, s ezzel biztonságosabbá tétele volt a célja a magyar miniszterelnök Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt érintő körútjának a célja. A két volt szovjet tagköztársaságnak azonban nem csak az uniós tagállam Magyarország "udvarol", nem sokkal Gyurcsány Ferenc előtt például az új orosz elnök Medvegyev is tárgyalt a térségben, s konkrét ajánlatokat is tett - hírek szerint a fogadókészség sem volt semleges.



Mindenesetre Gyurcsány - vélhetően mostani tárgyalásainak tapasztalataira is építve - egy Nabucco-csúcs összehívására tett javaslatot. Az indítvány szerint egy éven belül meg kellene tartani a konferenciát az érintett országok részvételével. A kormányfő Európa összehangolt fellépését sürgeti, hogy a földrész ne maradjon le a Kaszpi-tenger környéki hatalmas gáztartalékokért indult nemzetközi versenyben - jelentette a Népszabadság kiküldött tudósítója.

Azerbajdzsán nélkül nincs Nabucco - fogalmazott Gyurcsány Bakuban, Asgabatban pedig az vált ismét nyilvánvalóvá,  hogy Türkmenisztán is nélkülözhetetlen a projekthez. Ám már első helyi tárgyalásain - melyet három miniszterelnök-helyettessel folytatott - nem lehetnek illúziói, mint mondta, Türkmenisztán Azerbajdzsánnál is keményebb dió. Türkmenisztán ugyanis vonzó ajánlatot kapott Oroszországtól, emellett például Kína is élénken érdeklődik gázvásárlások iránt. Pedig korábban Türkmenisztán évi 10 milliárd köbméter gázt ígért 2013-tól a Nabuccónak - ám szakértők szerint egyelőre legalábbis nincs ekkora plusz-kitermelő kapacitása.

Persze a Nabucco-projekt mellett egyebekről is tárgyalt a térségben a magyar kormányfő. Elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetséges irányairól. Bakuban a látogatás idején három kétoldalú megállapodást, illetve nyilatkozatot is aláírtak a két ország képviselői, így a magyar és az azeri agrártárca, az információs és kommunikációs technológiák terén való, valamint a statisztikai hivatalok közötti együttműködésről. Asgabadban is születnek megállapodások.

Az Európai Unió által is támogatott beruházással évi 30 miliárd köbméter földgáz juthatna el a közép-ázsiai és a kaszti-térségbeli termelőktől az európai felhasználókig. A nyomvonal először Törökországot szelné át, majd Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül jutna el az ausztriai gázkereskedelmi központig. A 7,9 milliárd eurós (korábban még 4,6 milliárdról volt szó) vállalkozásra létrejött konzorcium tagja a törökországi Botas, a bulgáriai Bulgargaz, a romániai Transgaz, a magyarországi Mol, a németországi RWE és az ausztriai OMV.

Magyarország - diplomáciai síkon - több lépést is tett a projekt előmozdítása érdekében, például elkésztette és koordinálta az erre vonatkozó államközi szerződést. A Nabucco fő értéke az, hogy csökkenthetné a vevők kiszolgáltatottságát az oroszországi gázszállításokkal szemben.

Déli Áramlat

Magyarországot többször bírálták, hogy nem teljes szívvel és lélekkel vesz részt a projektben. Ezeknek a kritikáknak egyik táptalaja, hogy aktív szerepet vállalt a Nabuccónál jóval előbbre tartó Déli Áramlat projektben is, amelyben Oroszországé a fő szerep, hiszen az orosz gáz európai exportjának útvonalát fektetnék általa le, s biztosítanák rajta keresztül. A 900 kilométer hosszúra tervezett, tíz milliárd euróból létrehozandó Déli Áramlat üzembe helyezése 2013 végére várható. A cső a tervek szerint Oroszországból a Fekete-tengeren át – orosz, ukrán, román és bolgár felségvizeket érintve – a bulgáriai Várnánál érné el a szárazföldet. Ott kettéágazik, az egyik fele Görögországon keresztül jut el Olaszországba. A magyarországi szakaszt a Gazprom és az MFB 50-50 százalékos leányvállalata építi, a megvalósíthatósági tanulmányt a Mol és a Gazprom vegyes vállalata, az SEP Co. Kft. készíti. Magyarországot Szerbián át 2011-re éri el a Déli Áramlat.

Az Európai Unió által is támogatott beruházással évi 30 miliárd köbméter földgáz juthatna el a közép-ázsiai és a kaszti-térségbeli termelőktől az európai felhasználókig. A nyomvonal először Törökországot szelné át, majd Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül jutna el az ausztriai gázkereskedelmi központig. A 7,9 milliárd eurós (korábban még 4,6 milliárdról volt szó) vállalkozásra létrejött konzorcium tagja a törökországi Botas, a bulgáriai Bulgargaz, a romániai Transgaz, a magyarországi Mol, a németországi RWE és az ausztriai OMV.

Magyarország - diplomáciai síkon - több lépést is tett a projekt előmozdítása érdekében, például elkésztette és koordinálta az erre vonatkozó államközi szerződést. A Nabucco fő értéke az, hogy csökkenthetné a vevők kiszolgáltatottságát az oroszországi gázszállításokkal szemben.

Déli Áramlat

Magyarországot többször bírálták, hogy nem teljes szívvel és lélekkel vesz részt a projektben. Ezeknek a kritikáknak egyik táptalaja, hogy aktív szerepet vállalt a Nabuccónál jóval előbbre tartó Déli Áramlat projektben is, amelyben Oroszországé a fő szerep, hiszen az orosz gáz európai exportjának útvonalát fektetnék általa le, s biztosítanák rajta keresztül. A 900 kilométer hosszúra tervezett, tíz milliárd euróból létrehozandó Déli Áramlat üzembe helyezése 2013 végére várható. A cső a tervek szerint Oroszországból a Fekete-tengeren át – orosz, ukrán, román és bolgár felségvizeket érintve – a bulgáriai Várnánál érné el a szárazföldet. Ott kettéágazik, az egyik fele Görögországon keresztül jut el Olaszországba. A magyarországi szakaszt a Gazprom és az MFB 50-50 százalékos leányvállalata építi, a megvalósíthatósági tanulmányt a Mol és a Gazprom vegyes vállalata, az SEP Co. Kft. készíti. Magyarországot Szerbián át 2011-re éri el a Déli Áramlat. -->