Irány Bulgária! Képgalériával

A Bécsi Gazdasági Kutató Intézet 2008-ra Bulgáriában 5,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, a bővülés 2009-ben pedig meghaladhatja a 6 százalékot. Januárra a bolgár államháztartás 440,4 millió levás többletet ért el, amely ötször több a tavaly januári értéknél. A bolgár kormány idén 3 százalékos államháztartási többlettel számolt. Az infláció 2007-ben 8,4 százalékos volt szemben az előző évi 7,3 százalékkal.

A gazdasági mutatóknak, a földrajzi elhelyezkedésnek és nem utolsó sorban a kedvező adózási feltételeknek köszönhetően évről évre vonzó alternetívaként szerepel Bulgária a külföldi cégek befektetési térképén . A beáramló tőke 2006-ban és tavaly is 6 milliárd euró körül mozgott, idén elérheti akár a 7 milliárd eurót is. Bulgáriában a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó mértéke egyaránt 10-10 százalékos a munkabérek szintje pedig jóval elmarad az uniós átlagtól. A szakértők szerint éppen ez a vállalakozási és adózási környezet adja Bulgária fő vonzerejét.

Cserepes István, a Bulgaria Market befektetetési tanácsadója a VGO-nak elmondta, mivel Bulgária – a közelmúltban hozott uniós döntésnek megfelelően - nem kapja meg a programok megvalósításaira számított közösségi pénzeket, számos befektetető elállhat attól, hogy pénzét az országba vigye. Már az idei év első felében 500 millió euróval kevesebb közvetlen tőkebefektetést regisztráltak az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A legnagyobb külföldi befektetők között a Benelux államok, Nagy-Britannia és Ausztria szerepel, de hazánk is fontos szerepet tölt be Bulgária gazdasági életében: magyar cégek az elmúlt 15 évben mintegy 950 millió eurót fektettek be az országba . Ma hozzávetőleg 260 magyar érdekeltségű céget jegyeznek Bulgáriában, ebből körülbelül 140-150 végez tényleges gazdasági tevékenységet. Cserepes István hozzátette, a magyar vállalatok elsősorban az építőipar és a kereskedelem területén végeznek tevékenységet Bulgáriában. Az ingatlan árak 2008 első félévben mintegy 17 százalékkal nőttek, s jelenleg egy négyzetméter ingatlan átlagára 913 euró körül alakul – tette hozzá a tanácsadó.

Bulgária kedvező gazdasági lehetőségeire a nagyvállalatok is felfigyeltek: a Duna-Pack termeléssel és kereskedelemmel foglalkozik Plovdivban, csakúgy, mint a Videoton Sztara Zagorában, a távközlési szegmensben a Magyar Telekom – az Orbitel 2005-ban aláírt felvásárlásával - lépett a bolgár piacra. Az OTP Bank a bulgáriai privatizációk során 2003-ban megvásárolta a DSK Bank EAD-t és leányvállalatait, emellett piacra lépett az OTP Garancia Biztosító és a Merkantil Bank. Az MKB, az Union Bank révén működik Bulgáriába. A magyar cégek befektetéseinek mértéke 2007-ben közel 200 millió eurót tett ki, s ezzel Magyarország a kilencedik legnagyobb befektető az országban. A magyar-bolgár kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítése és fejlesztése érdekében idén júniusban 45 – a bolgár piacon - érdekelt magyar céggel megalakult a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara.

A hazai cégek által preferált másik befektetési forma az idegenforgalom. A bolgár turisztikai szektor forgalma az ország statisztikai adatai szerint évente 10-15 százalékkal bővül. Csak az unió tagországaiból 30 százalékkal több vendég érkezett az országba 2007-ben előző évhez képest. Magyarországról a statisztika szerint 43-45 ezer turista érkezik Bulgáriába, kétszer annyi, mint néhány évvel ezelőtt. Ez többek között annak is köszönhető, hogy Burgaszba, a Wizzair, míg Várnába a Bulgarian Airlines és a Malév üzemeltet közvetlen járatokat Budapestről.

A Fekete-tenger bulgáriai részén szinte minden igényt kielégítő szolgáltatással készültek. Délen főleg a szórakozóhelyekből, szállodákból és éttermekből álló Napospart és az UNESCO által a Világörökség részévé nyílvánított Neszebar, Düni, Elenite és Szozopol, az északi részen pedig Aranyhomok, Albena és Várna a főbb nevezetességek. Míg előbbi sekély tengerpartját családosok és idősebbek keresik, addig az utóbbi a szórakozóhelyek szerelmeseié. A kiemelt üdülőterületeken gyakorlatilag britek, hollandok, lengyelek és magyarok adják egymásnak a kilincset, helyi lakosokkal csak a pubok pultjai mögött, a szállodák recepcióján és s szupermarketek pénztárainál találkozhat az odalátogató.

Utóbbiak, úgy tűnik, egy cseppet sem örülnek a nyugat-európai befeketetési örületnek. Naposparton – amely a hazai turisták által is leggyakrabban látogatott üdülőövezet – nyoma sincs a bolgár vendégszeretetnek, a turistákra szükséges rosszként tekintenek, holott ezen a vidéken éppen a turizmusa fő megélhetési forrás. Bulgária „olcsósága” tehát nem marad magyarázat nélkül. A villámtempóban összerakott apartmanok itt-ott fugát nélkülöző járólapjai, az utakon és járdákon díszelgő szeméttenger, a nyitott csatornafedők és kiszúrt gépkocsiabroncsok elhomályosítják Bulgária képét, amely mindezek mellett gyönyörű természeti és kulturális látnivalókkal rendelkezik.

A gyors építkezések néhol a minőség rovására mentek, s a golfpályák és jachtklubbok ellenére sem sikerült igazán jól fizető, mondhatni „minőségi” vendégkört az országba vonzani. A szakemberek már hónapokkal ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy csak a tengerparti részeken nem kevesebb, mint 1800 szállodát és éttermet nyitottak az idegenforgalom fellendülésével párhuzamosan. Ez elkerülhetetlenül az árak eséséhez vezetett, miközben a csúcsidőszakban óriási vendégtömeg koncentrálódott a leglátogatottabb helyeken.

Cserepes István minezek ellenére úgy véli, a bolgárok igenis felkészültek a kulturált turisztikai szolgáltatások nyújtására. Még 10-15 évvel ezelőtt az ex-szolcialista, lepusztult szállodák sorakoztak a bolgár riviérán, ma már - a második privatizációs kör lezárultával – ezek magas színvonalat képviselnek, s Bulgária jó úton halad afelé, hogy Európa egyik legkedveltebb üdülőparadicsomává váljon.