Mindig népszerű a táskában adott pénz - hazai korrupciós trendek

A korrupció mértéke igen nehezen mérhető, mivel az érintettek mindent megtesznek a jelenség palástolása érdekében. A Figyelő a Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének kutatásába ad betekintést. Ennek során tíz mélyinterjú készült a legnagyobb árbevételű hazai cégek vezetőivel, az eredményekből pedig kvantitatív elemzés készült. Emellett a kutatás magába foglalja nyolc nyomtatott és online napi-, valamint hetilap 2006-2007. között keletkező adatait.

A Corvinus Egyetem kutatói által megkérdezett tíz nagyvállalati vezető közül hatan állították, hogy az üzleti- és az önkormányzati szféra közötti korrupció nagyobb arányú, mint az üzleti szektoron belül. A közszférán belüli korrupciót a menedzserek közül többen a pártfinanszírozás burkolt módjának tekintik. A korrupció mértékét nehezen számszerűsítették a megkérdezettek. Az üzleti életen belüli korrupciót tízes skálán hármasra, illetve négyesre, az önkormányzatit hetesre, illetve nyolcasra-kilencesre értékelte két vezető. A megkérdezett vezérigazgatók szerint a korrupció az építőiparban a legelterjedtebb, de említésre került az energiaszektor és az informatika is.

A módszerek tekintetében a készpénzzel megtöltött táska továbbra is népszerű. A vezetők elmondása szerint a korrumpálásra szánt, külföldi bankszámlán elhelyezett pénzt küldönc szokta a célba juttatni. Előfordul, hogy a pénzzel a szállítónak egy iroda előterében kell ülnie, amíg az üzletfelek meg nem bizonyosodtak arról, hogy nála van az összeg. Ez esetben  a táskában az önkormányzat által fizetett vételárnövekmény volt, amely így az ingatlanvásárlás után így jutott vissza az önkormányzat megfelelő embereihez. A cégvezetők tapasztalatai szerint gyakran előfordul az is, hogy egy vállalkozás megkeresi az önkormányzatot azzal: finanszírozná az EU-s pályázathoz szükséges önrészt, ha cserébe megkapja a megbízást. Mint a lap által megkérdezett vezetők elmondták, kétfajta polgármester létezik: az egyik önmagának, a másik a településének lop.

A kutatásba bevont lapok 2006. és 2007. között százhét korrupciógyanús esettel foglalkoztak. A korrupció résztvevőinek többsége magas társadalmi státusú volt, az elemzett esetek háromnegyedében megállapítható volt a tranzakció helye. Eszerint a korrupciós listát Budapest vezeti a korrupció pedig egyértelműen a városokra jellemző. Az esetek felénél a korrupcióban résztvevő egyik szereplő országos hatáskörű szervezete vagy minisztérium, de gyakran szerepel az ügyek kapcsán a rendőrség is. Az elemzés szerint a megvesztegetések többsége kétszemélyes tranzakció