A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint a január–májusi reálkereset - a fogyasztóiár-index 6,9 százalékos növekedése mellett - 0,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Január-májusban a bruttó átlagkeresetek összességében 7,9 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint ha magasabbak lettek volna az adatok, akkor sem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank emelte volna a kamatot a gyors forint-felértékelődés miatt. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy vélte: a májusi számok megerősítették azt a várakozást, miszerint a jegybank júliusban változatlanul 8,5 százalékon hagyja az alapkamatot.
Mindkét elemző kiemelte, hogy a bérkiáramlás növekedésének lassulása a versenyszférában kedvező, megnyugtató az infláció szempontjából. A versenyszférában január-májusban 10,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset a január-áprilisi 10,7 százalék után. Májusban mérséklődött a bérdinamika, az áprilisi 10,6 százalékról 9,6 százalékra csökkent a bérnövekedés éves üteme.
Az MKB közleménye szerint a háttérben döntően a magánszektor lassuló bérkiáramlása áll, itt a bérek az áprilisi 10 százalék után májusban 8,5 százalékkal nőttek. A lassulás a szélsőségesen ingadozó prémiumok alakulását kiszűrő rendszeres bérek esetében is megfigyelhető volt, a márciusi 9,1-ről 7,4 százalékra csökkent a versenyszektor rendszeres béreinek növekedési üteme.
A lassuló bérdinamika részben ahhoz köthető, hogy idén májusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly májusban – áprilisban ez éppen fordítva történt - írja az MKB.
A pénzintézet szerint a munkanapok változó száma, a szezonalítás gyakori változása és a munkaerőpiac fehéredésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a béradatok továbbra is nagyon változékonyak, így nagyon nehéz a tényleges trend azonosítása. Ennek ellenére a májusi béradatok kedvezőnek minősíthetőek, de messzemenő következtetét nem szabad levonni belőlük, csak ha a következő hónapok adatai is megerősítik a mérsékelt növekedési ütemet.
Az MKB szerint a kamatok további pályája döntően a forint árfolyamának, illetve az olaj- és élelmiszeráraknak a függvénye. Ha a forint tartósan erős marad, ahogy azt várják, és a nyersanyagárak sem emelkednek tovább, akkor idén már nem kerül sor újabb kamatemelésre, sőt az év vége felé óvatosan újra megindulhatnak a kamatcsökkentések
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.