Céges fizetési morál: a régió hátsó mezőnyében vagyunk

A román vállalatok fizetési szokásait értékelték a leggyengébbre a külföldi üzleti partnereik – ez áll az Atradius Fizetési Szokások Barométer elnevezésű tanulmányában, amelynek keretében hat ország (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalatait kérdezték belföldi és külföldi üzleti partnereik követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról. A megkérdezettek 46%-a gyengére vagy közepesre minősítette a román fizetési morált. A legjobb értékelést Ausztria kapta, Magyarország csak a negyedik lett a hat ország közül.

Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője szerint Magyarország gyengébb minősítésének több oka van. A gazdasági visszaesés ugyanúgy közrejátszik ebben az eredményben, mint a csődtörvény elégtelensége, amely lehetőséget ad arra, hogy az adós kibújjon a fizetés alól. "Hiányzik a fizetési fegyelem állami kikényszerítése" – értékelte Vanek Balázs. "A magyar gyakorlat az, hogy a vállalatnak ugyan van pénze, de nem fizeti ki a szállítót, mert úgy jobban jár. Ezt kellene visszaszorítani, és ennek az eszköze lenne a csődeljárás megerősítése a felszámolások terhére."

A felmérés szerint más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben (79%).

A szakember szerint ez a magas arányszám azt mutatja, hogy a 2006 őszén kezdődő gazdasági visszaesés következtében a magyar vállalatok hamarabb szembesültek a vevő esetleges nemfizetésével, így fel kellett rá készülniük. "A magyar csődtörvény nem védi különösebben a szállítók érdekeit, így maguknak kell minden lehetőséget megragadniuk" – magyarázza Vanek Balázs.

Az Atradius felmérésének módszertana

Az Atradius 2006 óta vizsgálja Európa országainak fizetési szokásait. A Közép-Kelet Európában folytatott felmérés keretein belül 1200 személlyel készült telefonos interjú. A megkérdezett vállalatok besorolása gazdasági ágazat szerint: 1/3 gyártás, 1/3 kereskedelem/értékesítés/forgalmazás, 1/3 szolgáltatás. A vállalkozás mérete szerint: 40% kisebb, 60% nagyobb vállalkozások (kisebb vállalkozások: 1-3 millió eurós forgalom, nagyobb vállalkozások: 3 millió eurós forgalom felett).

A felmérés megállapította, hogy Magyarország kivételével minden kelet-európai ország igazítja a hitelezési határidőket az ügyfelük gazdasági ágazatától és származási országától függően nagyjából azonos mértékben, 40 % és 44 % közötti arányban. A magyar vállalatok csak az esetek egyharmadában (34%) biztosítanak eltérő fizetési határidőket a fentiek függvényében.