Felpörgött a fogyasztás idehaza

Az első negyedév gyenge eredménye után a másodikban már valódi – nem csak a szökőnap-hatás miatti – gyorsulás látszott a magyar GDP-n. Bár az előzetes adathoz képest a nyers szám 0,2, a kiigazított 0,1 százalékponttal lett kisebb, az előbbi 0,3, utóbbi bő egy százalékkal jobb az első negyedévinél. A ma publikált részletes bontásból azonban inkább az tűnik ki, hogy főként egyszeri hatások miatt következett be a gyorsulás.

A bruttó hazai termék a második negyedévében ‑ a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt ‑ 2,0 százalékkal, az év első felében pedig 1,9 százalékkal növekedett – közölte a KSH. A növekedés húzóereje az ipar és a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt.

Az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 6,7 százalékkal nőtt. Ezt elsősorban a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 33,8 százalékos növekedése alapozta meg, de ez nagyrészt az alacsony bázisnak köszönhető. Tavaly ugyanebben az időszakban 20 százalék körüli visszaesés volt a szektorban. Az ipar teljesítménye pedig csak a többi ágazathoz mérten jó, az előző évek átlagához képest viszont nem igazán.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében stagnált. A szolgáltatások közül teljesítménynövekedés mutatkozott a szállítás, raktározás, posta és távközlés (1 százalék) területén, valamint a tavalyi visszaesés után, a közigazgatás, oktatás, egészségügy (1,3 százalék) területén. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye enyhén, 0,7 százalékkal csökkent, melyben tükröződik a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke mérsékelten, 0,4 százalékkal maradt el a 2007 második negyedévi szinttől.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása jelentette a fő húzóerőt 1,2 százalékos növekedéssel. A beruházások csökkenésének megfelelően a bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is visszaesést mutat, 2,2 százalékos mértékben. A belföldi felhasználás összességében 1,9 százalékkal növekedett, amelyben a technikai tételek (készletváltozás és statisztikai eltérés) alakulása is szerepet játszott. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 11,1 százalékkal, míg az import ennél alig nagyobb mértékben, 11,2 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a növekedéshez alig járult hozzá a külkereskedelmi egyenleg javulása.