Fenyegetések és tőzsdeomlás: hogyan hat a grúz válság az orosz gazdaságra?

Vlagyimir Putyin annak ellenében érvelt így, hogy az orosz tőzsde nagyjából egyharmados értékvesztést szenvedett el a májusi rekordszinthez képest, elemzők pedig visszafogott prognózisokat tettek közzé az arany- és valutatartalékok várható alakulásáról.

A Reuters a Moszkvában nagy számmal található grúz éttermekkel példálózik, amelyek – a korábbi, állandó nyüzsgéssel szemben – jelenleg konganak az ürességtől, mert az oroszok a büszkeségükkel összeegyeztethetetlennek tartják, hogy ott étkezzenek.

A kép akár az Oroszországban tevékenykedő külföldi befektetőkre is emlékeztethetne, akik annak ellenére tanúsítanak ez idő tájt lanyha érdeklődést, hogy a még mindig magas energiaárak mellett a nyomott részvénypiac elvileg jó befektetési lehetőségeket kínál.

Az orosz tőzsdén nagy súllyal vannak jelen olaj- és gázipari cégek, ezek papírjai iránt azonban mostanában alig van érdeklődés, mert a befektetők jelentős többlet-hozamot várnának el, hogy kompenzálva lássák a hosszabb távra szóló kilátásokban meglévő bizonytalanságokat.

Az igazi kérdés jelenleg az, hogy lehet-e hinni Dmitrij Medvegyev elnök ígéreteinek, amelyek szerint vissza lesz szorítva a korrupció, az orosz gazdaság pedig a jelenlegi 11. helyről az 5-re fog feljönni.

Putyin miniszterelnök ezzel szemben nem is méltatta válaszra azokat a jelentéseket, hogy a grúziai válság kezdete óta mintegy 25 milliárd dollárnyi tőke hagyta el az országot. Nyilván tudatában van annak, hogy az 500-600 milliárd dollár közöttire becsült valutatartalékokkal szemben ez egy elenyésző hányad. A kormányfő kijelentette, hogy változatlanul 30-40 milliárd dollár közötti nettó tőkebevitelre számít 2008 egészében.

Az idei gazdasági növekedésre változatlanul 7,5 százalékos prognózis van érvényben. Moszkva eközben továbbra is minden fórumot megragad annak bizonyítására, hogy eltökélten fenntartja Európa számára az olajellátás biztonságát.