Infláció alatti keresetnövelés a közszférában

A bruttó átlagkeresetek összességében 8,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a KSH. A január–júliusi reálkereset (a fogyasztóiár-index 6,8 százalékos növekedése mellett) 0,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez enyhe csökkenés az előző hónaphoz képest.

A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 5,6 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké pedig 9,7 százalékkal volt magasabb. Az állami alkalmazottak béremelkedése jelentős lassulást mutat az első félév adataihoz képest, amit az okoz, hogy a 13. havi illetményt tavaly fél évre szétosztva kapták meg, ez viszont júliustól kikerült a bázisból. A magánszektor bérei is kevésbé nőttek, mint előző hónapban, de a mérséklődés az előbbihez képest jóval kisebb. Az első hét hónap átlaga pedig még mindig igen magas. Figyelembe véve, hogy az év végéig mérséklődő inflációval lehet számolni, a reálkeresetek számottevő növekedésnek indulhatnak a következő időszakban.

Az alkalmazásban állók száma 2008. január–júliusban átlagosan 2 millió 755 ezer volt. A költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 945 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,7 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,1 százalékkal emelkedett. Az állami alkalmazottak fogyása inkább a tavaly év végi leépítéseknek tudható be, ami főleg az önkormányzatok, és az azok által működtetett intézmények dolgozóit érintette.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 7 hónapjában 196 200 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188 900 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 218 200 Ft-ot ért el. A nettó kereset 120 700 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 600 Ft-nak, a szellemi foglalkozásúaké 155 500 Ft-nak felelt meg.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) átlagkereset 7,7 százalékkal nőtt az előző év január–júliushoz képest, a versenyszférában dolgozók alapbére 8,8 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 5,8 százalékkal lett magasabb. A prémiumok levonása tehát nem változtat a képen érdemben: a jelenlegi drágulási ütem mellett ugyan elfogadhatónak tűnik a béremelkedés üteme, de a következő időszakban komoly inflációs veszélyt hordoz magában, ha nem sikerül lejjebb szorítani az ár- és bérvárakozásokat. A nettó kereset így átlagosan 7,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,3 százalékos, a költségvetési szervezeteket pedig 5,4 százalékos növekedés jellemezte.