A Bukarest által 2004-ben benyújtott kereset nyomán eddig az eljárás írásbeli szakaszát bonyolították le, a végleges döntést várhatóan a mostani meghallgatások utáni 6 hónapon belül meghozzák.
A szóban forgó sziget az Ukrajna és Románia fekete-tengeri partszakaszának találkozásától mintegy 30 kilométerre található, a Fekete-tengerben. A mintegy 12 négyzetkilométeres tengeri talapzaton lévő, 1 kilométernél kisebb átmérőjű terület 1948-ig Romániához tartozott, utána csatolták a Szovjetunióhoz, ez utóbbi felbomlása után került Ukrajnához.
Az adott körzet mintegy 10 millió tonna kőolajat és 100 milliárd köbméter földgázt rejt. Románia jelenleg évente 5,25 milliárd köbméter földgázt importál, így a szóban forgó készlet közel 20 évre fedezhetné a szükségletét.
A sokáig lakatlan területen ma mintegy 100 fő él, közöttük egy tudományos kiállítás személyzete. A tengeri jogi megítélés szempontjából egy sziklás szigetre nem terjednek ki valamely ország kizárólagos gazdasági jogai, ha az nem tud ottlakás céljára emberi települést eltartani. Bukarest szerint ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az utóbbi időben ukránok költöztek a szigetre, és ott – mint állítja – látszattevékenységet folytatnak.
A „Kígyók szigetének” is nevezett területre megfogalmazott román igényeket Kijev alaptalannal tartja. Az eljárás kimenetele szempontjából várhatóan a hüllők jelenléte is szerepet játszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.