Százezrek nyugdíj nélkül

Előrejelzés. Komoly a kockázata annak, hogy néhány évtizeden belül tömegessé válik Magyarországon az időskori szegénység, mivel sok százezer ember nem lesz képes megszerezni az időskori járandóság folyósításához szükséges minimális szolgálati időt sem – ez áll abban a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentésben, amely a napokban került az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé.
Míg a nyugdíjrendszer jelenleg közel teljes egészében lefedi az idősebb korosztályokat, 1990 óta jelentős csoportok kerültek tartósan munkanélküli, inaktív státusba, és ez a rövid tb-jogviszonyban is érezteti hatását. Egyes becslések szerint 2030 körül akár a félmilliót is elérheti azoknak a száma, akik kiszorulnak az időskori ellátások köréből – tartalmazza a dokumentum. Mindezek hatására az átlagos szolgálati idő a jelenlegi 37-38 évről 33-ra csökkenhet, és ez akár tizedével is visszavetheti az új öregségi nyugdíjak értékét az átlagos keresetekhez képest. További dilemma, hogy a járulékfizetők mintegy harmada csupán a minimálbér után téríti meg a biztosítási díjakat, ebből pedig az következik, hogy a társadalom harmada a jövőben minimális vagy a minimumot csak alig meghaladó nyugdíjakat kap.
Miközben jelentős csoportok időskori megélhetése válik kérdésessé, a nyugdíjakra fordított kiadások még így is komoly kihívás elé állítják az állami büdzsét. Míg jelenleg négy aktív korúra jut egy időskorú, addig ez az arány az előrejelzések szerint 2050-ben kettő az egyhez lesz. Míg ma száz aktív befizetéséből 76 nyugdíjat kell finanszírozni, addig 2050-re ez utóbbi szám 103-ra nő. Mindezek hatására a nyugellátásokra fordított összeg a GDP arányában a 2007-es 10,3 százalékról 13-ra nőhet, legalábbis a pénzügyi tárca prognózisa szerint. Míg a nyugdíjrendszer hiánya 2030-ig a GDP 1 százaléka körül alakul, beavatkozás nélkül 2050-re elérheti a bruttó hazai termék 3,5 százalékát.
A helyzet kezelésére, a hosszú távú, paradigmatikus változásokra vonatkozó javaslatokat az év végére készíti el a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal. A szakemberektől a kormány arra is választ vár: hogyan kerülhető el az időskori szegénység tömegessé válása a következő évtizedekben.
Kisebb módosításokat ugyanakkor az utóbbi egy-két év folyamán is életbe léptetett a kormány. Magyarországon a nyugdíjak helyettesítési aránya viszonylag magas, ez pedig a munkaerőpiac elhagyására ösztönöz. Az utóbbi évek jogszabály-módosításai a nagyobb gazdasági aktivitás irányába mutatnak, ám a gazdaság munkaerő-felvevő képessége nem változott, így nem javult a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása sem – áll a stratégiai jelentésben. A következő években is fontos célkitűzés marad azonban a korhatár alatti nyugdíjazás visszaszorítása, a járulékfizetés alól történő kibúvás megakadályozása, valamint – többek között az öngondoskodás elősegítésére – a nyugdíjakkal kapcsolatos lakossági informáltság növelése. Amíg a hosszabb távú, paradigmatikus változásokról nem születik döntés, a kormány kezében még mindig ott van a korhatáremelés eszköze. Mivel az emberek nagy része most is 58-59 évesen megy nyugdíjba, ezen a téren is további szigorítások várhatók. A jelentés szerint az ezzel kapcsolatos javaslatok előkészítése a közeljövőben zárul le. KR