15 hellyel sorolták vissza Magyarországot

A Világgazdasági Fórum most tette közé versenyképességi rangsorát, illetve a 2008-2009-re vonatkozó Globális Versenyképességi Jelentését. Magyarország számára korántsem kedvező a kép.

A világ legversenyképesebb gazdaságaiban nemigen volt változás most sem: az Egyesült Államok, Svájc, az észak-európai államok, majd néhány délkelet-ázsiai és nyugat-európai ország szerepel az élbolyban. Tavalyhoz képest jelentősebb változások inkább a ranglétra 25. helyétől lefelé vannak: előretörtek egyrészt a nagyobb felzárkózó gazdaságok (Kína, Oroszország, Brazília), másrészt az Öböl-menti arab országok (mindenekelőtt Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok) is. A lista középső harmadában található országok közül jelentősen javította versenyképességét több délkelet-európai állam (Románia, Bulgária, Szerbia, Macedónia, de különösen a 82. helyről a 65-re előretörő Montenegró), illetve a fekete-afrikai csodaország, Botswana is. A leggyengébb versenyképességű gazdaságok továbbra is a világ legszegényebb országai: néhány latin-amerikai, közép-ázsiai ország, valamint a Szaharától délre fekvő afrikai országok döntő többsége zárja a versenyképességi ranglétrát.

A visegrádi országok pozíciója az elmúlt egy év során stagnált, illetve kismértékben romlott 2007-hez képest: Csehország, Szlovákia és Lengyelország a 33-53. helyet foglalják el a világ versenyképességi hierarchiájában. Magyarország helyezése ugyanakkor lényegesen rosszabb: tavalyhoz képest 15 helyezést rontva, jelenleg a 62.-ek vagyunk a rangsorban, és az Európai Unió tagállamai közül csupán Görögországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg.

A nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen magyar versenyképességi pozíció okai összetettek. Magyarország hasonló versenyképességi problémákkal küszködik, mint a közép-európai országok többsége: a közbizalom súlyos hiánya, a politikai döntéshozók rendkívül negatív megítélése, illetve a korrupció kiterjedtsége általában jellemző a visegrádi régióra. A rosszabb magyar helyezés ugyanakkor néhány speciális tényezővel is magyarázható: miközben az adózási szabályok a kelet-európai országok többségében versenyelőnynek minősülnek, nálunk kifejezett versenyhátrányként jelentkeznek. Ráadásul ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások minőségének, illetve az oktatás-képzésnek vagy a szociálpolitika esélyegyenlőtlenség-csökkentő hatásának megítélése is szignifikánsan rosszabb Magyarországon a visegrádi átlagnál.

Technika és módszertan

A jelentés a világ 134 országának versenyképességét vizsgálja, részben hagyományos makrogazdasági és társadalomstatisztikai mutatók, részben egy valamennyi országban standardizált módszertan szerint végzett felmérés alapján. A felmérés és az elemzés módszertanát a világ vezető közgazdászai dolgozták ki, Xavier Sala-i-Martin, a Columbia Egyetem professzora vezetésével, többek között Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítójának részvételével. Az eredmények a Globális Versenyképességi Index pontszámaiban összegződnek, 1-7-ig terjedő skálán; ez alapján alakul ki az egyes országok versenyképességi rangsora. A hazai felmérést készítő KOPINT-TÁRKI, a Világgazdasági Fórum magyarországi partnerintézete szerint a világ országai, illetve Magyarország szempontjából a releváns versenyképességi folyamatok az alábbiakban összegezhetők.