A kkv-k exportját segítenék

A külgazdasági kerekasztal intézményének a fenntartását, rendezvényeinek folytatását, rendszerességük, témaköreik, kompetenciáik meghatározását is tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyet ez év tavaszán a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) kezdeményezésére útjára indított tanácskozássorozat lezárultával dolgoztak ki a résztvevők. Nemzetközi konferencia megszervezését is célul tűzték ki az év végére vagy a jövő év elejére. Ezenkívül még számos javaslatot tartalmaz a csomag, amelyet a tervek szerint hamarosan a kormány elé terjeszt a gazdasági tárca.

A kerekasztalon a szaktárca és a kezdeményező MKSZ mellett képviseltették magukat az exportot támogató állami hátterű intézmények (ITD Hungary, Eximbank, Mehib), valamint alkalmanként szakmai szövetségek és külső szakértők (MTA VKI, MFB Zrt., Innostart), továbbá öt-hat kisvállalkozó is. Egyetértés volt abban, hogy tudatosítani kell: a hazai kkv-k nemzetköziesítésének elősegítése a gazdaságfejlesztés kiemelt célterülete, amely összehangolt intézkedést és együttműködést sürget a kormányzat és a magánszféra részéről. Ehhez koncentrált eszközök hozzárendelése kell, amelyhez elengedhetetlen a hazai kkv-k helyzetének pontos feltárása és konkrét gazdaságpolitikai intézkedések megfogalmazása ajánlások formájában, figyelemmel a kis- és közepes vállalkozások tőke- és munkaerővel való ellátottságára, valamint hazai és EU-s pályázati feltételek adottságaira.

Az ajánlások között vannak olyanok, amelyek a meglévő lehetőségek, források, pályázatok finomhangolását tűzik ki célul, s amelyek e kereteken belül új konstrukciók kimunkálását vetítik előre, de olyanok is, amelyek idehaza gyökeresen újnak számító megközelítéssel foglalkoznak a feladattal.

Ez utóbbi kategóriába tartozik az kkv-k exportkapacitásainak feltárása, konkrétan, cégre és relációkra is lebontva. Az ITD Hungary már több száz ilyen céget felmért, s a tervek szerint további háromezret is átvilágítanak, az idén mintegy hétszázat. A felmérés személyes tanácsadói kapcsolat kialakítását jelenti, komplett, személyre szabott piacra lépési programot dolgoznak ki. Felmérik és segítik a ma beszállítóként tevékenykedő cégeket is, hogy közvetlenül is ki tudjanak jutni az exportpiacokra.

Több felvetés érinti a kkv-k és munkatársaik felkészítését, így javasolják a menedzsmentképzést, a műszaki rendszer-integrátori programot, és a határidős üzletekre – pénzügyi kockázatviselésre – való felkészítést. Az oktatás, tréning, felkészítés több javaslatban is szerepel. Így felmerült valamiféle ösztönző rendszer kidolgozása, hogy a kkv-k is részt vegyenek a szakoktatásban és a felnőttképzésben, illetve csereprogramokat szervezzenek e speciális szakképzettségűek számára. Szóba kerülhet az is, hogy az oktatás sikeres elvégzése alapján tanúsítványt kapott cégek listáját bizalmi elv alapján hozzáférhetővé tennék.

Igen nagy hangsúlyt kap a kkv-k önszerveződése. Miután szükség van önszerveződés révén kialakított új formációkra, javaslatot kívánnak tenni ezek (értékesítő/beszerzési szövetkezések, klaszterek, projekttársaságok, kereskedőtársaságok) létrehozásának a támogatására, azzal azonban, hogy vállalati kezdeményezésre és pénzügyi részvételre is szükség van a kkv-k részéről.

További ötlet, hogy azokon a piacokon, ahol tömeges igény mutatkozik erre – például Romániában vagy más délkelet-európai államokban –, komplett országcsomagokat kínálnának az exportőr kkv-knak.

Az ötlet kidolgozói Magyar Főnix névvel állítanának fel egy szervezetet, amely szakmaspecifikusan, divíziós rendszerben működő, szolgáltató vállalkozás lenne, s külpiaci inkubációs tevékenységet végezne.

A kkv-kat versenyképessé téve segítené azokat a sikeres külpiaci működésben. Ehhez szakmai és pénzügyi kormányzati és magánszféra-támogató hátteret egyaránt be szeretnének vonni.

Az ötlet kidolgozói Magyar Főnix névvel állítanának fel egy szervezetet, amely szakmaspecifikusan, divíziós rendszerben működő, szolgáltató vállalkozás lenne, s külpiaci inkubációs tevékenységet végezne.

A kkv-kat versenyképessé téve segítené azokat a sikeres külpiaci működésben. Ehhez szakmai és pénzügyi kormányzati és magánszféra-támogató hátteret egyaránt be szeretnének vonni. Főbb ajánlások, érintett területek 1. Az információáramlás javítása

2. A kkv-k valós exportpotenciáljának a bővítése

– háromezer közvetlen exportőr kkv átvilágítása

– közvetett exportőrök közvetlenekké tétele

– a speciális beszállítói programok finomhangolása

– a kkv-k komplex piacra segítésére

3. Kkv-önszerveződés

– új formációk kialakításának ösztönzése

– kereskedőházi, „külkereskedelmi doktor”, coaching, külpiaci inkubációs szervezet létrehozása

– üzleti angyal megoldás specifikusan a külgazdaság területén

– egy „akkreditált projekttársaságok listájának” a létrehozása

4. Exportfinanszírozás

– a meglévők szélesebb körű és hatékonyabb ismertetése, új formákban is

– forráskoncentráció transzparens feltételek és módszerek alapján kiválasztott szűkebb vállalati kör számára

5. Árfolyam-politika

6. Tőkehiány

– markánsabb állami garanciavállalás és kamattámogatás

– a banki fejlesztési hiteleknél a humántőke-ellátottság színvonala is szempont legyen

7. Képzés

8. A bürokrácia csökkentése

9. A k+f exportja és a mérnöki tevékenység exportja eszközrendszerének a kidolgozása

10. A diplomaták külgazdasági továbbképzése

11. A bankrendszerben található szabályozás exportérzékennyé tétele

12. A kkv-k IT-környezetének a fejlesztése

13. A külgazdasági stratégia felülvizsgálata

14. Közbeszerzésben megtalálni a részvételük lehetőségeit-->