Bucsú a 13. havi járandóságoktól

Jövőre alacsonyabb növekedés mellett is csökkenteni kell az államháztartási deficit mértékét, a korábbi 3,2 százalék helyett a kormány immár 2,6 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol – fogalmazott kedden, a nyilvános ötpári egyeztetés elején Gyurcsány Ferenc kormányfő. A stabilizáció érdekében a kormány a közszférában jövőre visszatartaná a 13. havi juttatásokat és prémiumokat, és visszafognák a kormányzati kommunikációs költéseket is - az ország számára fontos, ezekben a hónapokban meghozandó döntéseket érintő kérdések kivételével. A takarékoskodás része, hogy a közszférában a kormány nem vállal kötelezettséget a 13. havi bér kifizetésére, és a 13. havi nyugdíjat csak azok kapják meg, akik elérik az öregségi korhatárt. A kormány emellett 80 ezer forintban maximálná a 13. havi időskori járandóság mértékét.

Magyarország az EU-val és az IMF-fel valóban megállapodásokat kíván kötni – erősítette meg a kormányfő. Hozzátette: a kormánynak ezzel az a célja, hogy még a legsúlyosabb pénzügyi válság közepette se fenyegessen minket az államcsőd veszélye, vagyis ne álljon elő olyan helyzet, amelyben az állam nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Megjegyezte: az utóbbi hetekben voltak olyan napok, amikor nem lehetett eladni a magyar állampapírokat, vagyis szűkülnek az állami finanszírozási lehetőségek. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor leszögezte: sem az IMF-nek, sem az EU-nak nem volt különleges feltétele a hazánknak folyósítandó támogatás folyósítása fejében. Ezek a szervezetek csupán két feltételt fogalmaztak meg: az egyik az, hogy a magyar állam nem vállalhat további fizetési kötelezettségeket, a másik pedig az, hogy az adómódosításokat csak akkor lehet végrehajtani, ha azok nem érintik az adóbevételek nettó pozícióját.

A jelenlegi helyzetben szükség van arra, hogy Magyarországon megszülessen egy stabilizációs és növekedési megállapodás az országgyűlési pártok és a társadalmi partnerek bevonásával. Ennek része egy stabilizációs és adóreform alap életre hívása, valamint annak a készségnek a kinyilvánítása, hogy a kormány kész arra, hogy csökkentse az élőmunkára rakodó adó- és járulékterheket az adószisztémán belüli átalakítások segítségével. Szintén fontos eleme ennek a „csomagnak” egy ezer milliárd forintos növekedési alap létrehozása, amelynek segítségével csökkenteni lehet a vállalkozások működési kockázatát, a recesszió hatásait, és elő lehet segíteni a munkahelyek megőrzését.

A kormányfő beszélt a segélyezési rendszer átalakításáról is. Ennek keretében cél a rászorultsági elv erősítése, valamint az, hogy a szolidaritás érvényesülését az állam a segélyezettek együttműködéséhez és - az erre képeseknél - a munkavégzéshez kötné. A jelenlegi válság nyomán akár sok tíz- és százezer ember munkahelye is veszélybe kerülhet, a vállalatok szűkítik és felfüggesztik termelésüket, a válság könnyen utolér valamennyi ágazatot. Ez ellen védekezni kell – szögezte le a kormányfő.

Mitől kiszolgáltatott Magyarország?

Bár a térségi tőzsde-indexek a magyar tőzsdéhez hasonló módon alakultak az utóbbi időben, és ez igaz a nemzeti valuták árfolyamára is, nem tagadható, hogy Magyarország jelenleg különösen sérülékeny helyzetben van – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ennek oka többek között az, hogy veszélyesen alacsonyak a lakossági megtakarítások, és az utóbbi években a magyar lakosság és a magyar vállalkozások jelentős része veszélyes mértékben devizában adósodott el. Az ilyen hitelek mértéke jóval magasabb a devizában lévő megtakarítások összegénél. Fontos tényező az is, hogy a magyar költségvetés 2001. óta több terhet – elsősorban szociális és jóléti kiadásokat - vállalt, mint amennyit a bevételekből finanszírozni tudott. Gyurcsány Ferenc az okok között említette, hogy a szükséges szerkezeti reformok 2006-ig nem kezdődtek meg, az azóta indított reformokkal szemben pedig erős ellenállás szerveződött meg.