Ki az, aki szerint jót tesz a mostani válság?

Közgazdászok sokféle részmagyarázatot adtak a gazdasági világválságra, ám a lényeg rejtve maradt, mert a pénzügyi intézményrendszernek egyelőre nem érdeke a szükségesnél mélyebben az átláthatóság, a szabályozás, a kockázatviselés és a gazdagodás mátrixa mögé tekinteni. Bankcsődök és kormányzati mentőakciók, öngerjesztő pánik és tőzsdei árzuhanás, a recesszió fenyegetése és a remény, hogy talán nemsokára vége lesz... Nem lesz vége – írja Braun Róbert a Népszabadságban.

Mint írja, a válság oka a transzparencia hiányából eredő bizalomhiány, a mérgezettség azért, mert senki nem látja át az adott helyzetek kockázatait.

A szerző szerint a modern vállalatokban nincs liberális demokrácia: nincsenek vagy csak minimális mértékben vannak fékek és egyensúlyok; nincs értékpluralizmus - a vállalati értékvilágot nem az érintettek sokféle értékrendszere, hanem egy központi akarat diktálja -, nincs interaktív, sokpólusú média - az egycsatornás, hierarchikus kommunikáció a jellemző.

Braun leszögezi: a bankok és a pénzügyi intézmények a vállalatok átlagához képest is zártabban működnek, a hatalom külsőségeinek megjelenítésével - márványpaloták, szigorú egyenviselet, vezetői magánemeletek, saját nyelvezet stb. - még tovább erősítik a zártság, a hierarchikusság képzeteit. Véleménye szerint a mostani válság jó példa és jó alkalom arra, hogy elinduljon a változás!