Kik kerülnek ismét a Valutaalap látókörébe?

A Barclays Capital londoni befektetési csoport keddi elemzésében felidézi Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató előző napi nyilatkozatát, amely szerint a Valutaalap megadja a szükséges technikai segítséget Magyarországnak, és kész tárgyalásokat kezdeni esetleges pénzügyi segítségről is.

A Barclays Capital az elemzésben foglalt idézeten belül dőlt betűs szedéssel hangsúlyozta az "esetleges pénzügyi segítség" kifejezést, megállapítva: egyre világosabb, hogy a jelenlegi környezetben "nem tipikusan felzárkózónak tartott" gazdaságok (Izland), az IMF-segélyeken már túljutottnak hitt országok (Törökország), illetve EU-tagállamok (Magyarország) esetében sem tekinthető már kizártnak egy IMF-átutalásról szóló megállapodás.

Az elemzés szerint az IMF felhasználható tartalékai jelenleg 260 milliárd dollár közelében járnak, és a szervezet elvileg további 53 milliárd dollár erejéig életbe léptethet kiegészítő kölcsönfelvételi mechanizmusokat gazdagabb tagállamaival, ha szükséges, vagyis hozzáférhető forrásai meghaladják a 300 milliárd dollárt. Jóllehet ez talán nem tűnik soknak a fejlett piacok problémái kapcsán felmerülő összegekhez mérve, mégis sokat jelenthet a kis felzárkózó gazdaságoknak. A folyósítható összeg csaknem annyi, mint amennyi nettó magántőke beáramlott tavaly a felzárkózó Európába, Oroszországot is beleértve, áll a Barclays Capital keddi londoni elemzésében. A ház szerint emellett az IMF forrásai jelentősek a legtöbb felzárkózó európai ország tartalékainak arányában is. Mindezek alapján az IMF-finanszírozás nem elhanyagolható szerepet játszhat a felzárkózó Európában, áll a Barclays Capital elemzésében. Az IMF-vezérigazgató Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatát más nagy londoni házak is kommentálták.

 Még előző nap az egyik vezető londoni gazdaságelemző központ, a Capital Economics azt írta: a Magyarországnak nyújtandó formális pénzügyi IMF-segítség továbbra is csak végső esetre szóló lehetőség; Strauss-Kahn nyilatkozatánál valószínűleg nagyobb jelentőségű a magyar pénzügyi hatóságok által múlt héten bejelentett intézkedések sora. A ház szerint azonban a hitelpiaci krízis erősödése nyomán "az IMF egyre inkább aggasztónak fogja találni" a térség más országainak pénzügyi sebezhetőségét. A Capital Economics maga különösen aggasztónak nevezte a nagy folyómérleg-hiányokkal terhelt gazdaságok - Románia, Bulgária, Törökország, Ukrajna és a baltiak - helyzetét, megjegyezve: a szuverén nem teljesítővé válási kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - gyakorlatilag a törlesztési leállások elleni biztosítások - felárai ezekben az országokban sokkal nagyobb mértékben emelkedtek a múlt héten, mint Magyarország esetében. Minél hosszabb ideig tart a válság a nyugati piacokon, annál nagyobb a kockázata a teljes pénzügyi leolvadásnak ebben az országcsoportban, és akkor "az IMF valóban munkához láthat", állt a Capital Economics londoni elemzésében.

A keddi Financial Times - a Thomson Datastream piaci információszolgáltató adatait idézve - azt írta, hogy az izlandi pénzügyi összeomlás nyomán meredeken növekedett a befektetői aggodalom sok felzárkózó gazdaság esetleges nem fizetővé válásával kapcsolatban. Az ezt kifejező CDS-ár Ukrajna esetében például jelenleg 16,00 százalék, ami arra vall, hogy a piac 80 százalékos eséllyel árazza, hogy Ukrajna hátralékba kerül adósságtörlesztésével. Izland esetében - szintén 80 százalékos valószínűséget árazva - 15,00 százalék a CDS-tranzakciók ára, Pakisztánban ugyanakkor 30 százalékpont feletti a CDS-tétel.

A CDS-árazások gyakorlata szerint 0,01 százalék kockázati ár azt jelenti, hogy például az európai adósságpiacon 10 millió euró adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása öt év futamidőre évi ezer euróba kerül. A magyar devizakötvények CDS-ára jelenleg 3,3 százalék. Így Ukrajna esetében, a most kimutatott 16 százalékpontos CDS-árral igen sokba, 10 millió eurónként 1,6 millió euróba kerülnek a nem teljesítés esetére kötött CDS-tranzakciók.