Uniós agrárreform: Brüsszel több témában elfogadhatja a magyar kritikákat

Forgács Barnabás, az agrártárca szakállamtitkára közölte: a mai megbeszélésen a magyar delegáció összefoglalta legfontosabb kifogásait. A kormány nehezményezi azt a tervezett módosítást, amely szerint az egy évben összesen igénybe vehető támogatás 10 százalékát minden ország "szabadon", nemzeti borítékként használhatja fel, ezen belül 2,5 százalékot a termeléshez kötötten.


Az új EU-tagállamok azt kérik, hogy itt a következő években a 2013-as, legmagasabb támogatási szintet vegyék alapul, mivel a dotációs szint csak addigra érné el a régi EU-tagoknak járó kifizetések száz százalékát. A magyar fél szeretné elérni azt is, hogy a termeléshez kötött arány 5 százalékra nőjön.

Forgács Barnabás tájékoztatása szerint Magyarország számára - az üzemstruktúra, a birtokszerkezet és a gazdálkodói elvárás alapján - nem fogadható el az úgynevezett progresszív moduláció sem. Ez azt jelentené, hogy az uniós vidékfejlesztési politika javára úgy emelnének át a közvetlen támogatásokból pénzeket, hogy a több uniós támogatást kapó üzemeknek a kisebbeknél nagyobb arányú átcsoportosítást kellene vállalniuk. A moduláció ráadásul növekvő társfinanszírozási terhet is róna a kormányra. Magyarország ezért úgy gondolja, hogy a száz százalékos uniós finanszírozású mostani keretből a magasabb nemzeti társfinanszírozást kívánó vidékfejlesztési kasszába átemelt pénznél indokolt lenne a magasabb uniós arány megtartása. Része a csomagnak a tejkvótarendszer megszüntetése is, illetve a kvóták fokozatos emelése. Magyarország most megismételte, hogy ebben nem érintett és nem érdekelt, mert a rendelkezésre álló kvótákat sem használja ki teljesen.

Az Európai Bizottságot képviselő Mariann Fischer Boel agrárbiztos az MTI szerint kifejtette: várakozása szerint egyes témában lehetséges kompromisszumot találni, annál is inkább, mert ez más tagállamoknál is probléma.