A válság nélkül is szűkült a lakáskínálat

Még nem a pénzpiaci válság hatásait tükrözi a lakásépítések szűkülése, hanem a korábban is pesszimista lakossági hangulatét, és a tavaly csökkenő, idén stagnáló reálbérekét. A hitellehetőségek szűkülése csak az utolsó negyedévre lehet hatással, akkor is inkább az építési engedélyekre, az elkezdett építkezéseket ugyanis már aligha hagyják félbe.

Az idei első kilenc hónapban több mint 20 ezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt és 31 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A használatba vett lakások száma 1 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A harmadik negyedévben használatba vett lakások száma 26 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, a kiugró adat ugyan némi meglepetés, de nem tudta megfordítani az éves csökkenést. Tavaly igen enyhe növekedés volt az átadások számában, azonban a korábbi években csökkenő tendencia bontakozott ki.

A július-szeptemberi időszakban ugyanakkor az új lakásépítési engedélyek száma 10 százalékkal csökkent, ami előre vetíti a lakáskínálat további szűkülését. Egyre több a magánépíttető: a lakosság által építtetett új lakások száma 2 százalékkal nőtt, míg a vállalkozásoké 3 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. Ennek megfelelően eladás céljára is kevesebb új lakást építettek (3 százalékkal).

Dinamikusan emelkedett az új városi bérlakások száma, bár még így is 200 alatt maradt, ami kevesebb, mint az új lakások 1 százaléka. A kivitelezésben a lakosság szerepét fokozatosan átveszi az építőipar; ebben az időszakban a lakások 19 százaléka épült házilagosan, s több mint háromnegyede építőipari szervezetek által. A kislakások építése esett vissza legjobban, míg a 60 négyzetméternél nagyobb lakások száma nőtt. Az új lakások átlagos alapterülete 90 négyzetméter, 3 négyzetméterrel több, mint 2007 azonos időszakában.

Észak-Magyarország és Dél-Alföld valamennyi megyéjében nőtt a befejezett lakásépítések száma, a régió szintjén 19–20 százalékkal, míg Dél- és Közép-Dunántúlon 20–22 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. Dél-Dunántúlon az építési szándék is mérséklődött – 25 százalékkal –, Közép-Dunántúlon viszont ugyanilyen arányban nőtt a jövőbeli építkezésre kiadott új engedélyek száma.

A településtípusonkénti adatok szerint az 50 ezernél kevesebb lélekszámú városokban a befejezett lakásépítések, az ennél nagyobb városokban az új engedélyek száma emelkedett számottevően, míg a községi építkezések mindkét területen jelentős visszaesést mutatnak. Az új lakásépítési engedélyek alapján csak kétlakásos házból terveznek (17 százalékkal) többet építeni, s csökkenés (14%) leginkább az egylakásos épületek esetében mutatkozik. A tervezett lakások közel fele 3 és annál több lakásos lakóépületben valósulna meg, s egyharmada egylakásos házban.

Az üdülőépítés jelentősége nagymértékben visszaszorult. Az új engedélyek száma 15 százalékkal, a befejezett üdülőépítések 26 százalékkal estek vissza az előző év hasonló időszakához képest. Több mint 2100 lakás szűnt meg, 8 százalékkal kevesebb, mint 2007 első három negyedévében. Az 50 ezer főnél kevesebb lakosú városokban a növekvő lakásépítéshez kapcsolódóan 11 százalékkal nőtt a megszűnt lakások száma is, elsősorban az avulásra visszavezethetően és településrendezési okból. Az összes lakásmegszűnés 44 százaléka avulás, 38 százaléka lakásépítés miatt következett be. A megszűnt lakások átlagos nagysága 70 m2 volt.

A 2008 szeptemberének végéig kiadott új építési engedélyek alapján lakóépületekben 3 millió négyzetméter, nem lakóépületekben 3 és fél millió négyzetméter beépítését tervezik. A lakóépületek esetében ez 1 százalékkal kevesebb, mint 2007 hasonló időszakában volt, a nem lakóépületek adata ugyanakkor közel másfélszerese az előző évinek. Ez utóbbi körben a fejlesztés leginkább a mezőgazdasági célt szolgáló, valamint a szálláshelyszolgáltató, vendéglátó épületekre irányul, ezeknél a beépíteni kívánt terület több mint kétszerese az előző évinek. A beépítendő terület több mint háromnegyed részét az ipari (35%), mezőgazdasági (25%) és kereskedelmi (16%) épületek foglalják el.