Egyre jobban kell figyelni a reálgazdaságra is - EU-csúcs a válságról

A záró sajtótájékoztatón az elnöklő Nicolas Sarkozy bejelentette, hogy az unió közös álláspontra jutott a más fejlett államokkal és szervezetekkel tartandó értekezlettel kapcsolatban. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt szögezte le, nem engedhető meg, hogy a washingtoni tanácskozás kudarccal végződjön.

A találkozóról kiadott nyilatkozatból kiderül, hogy az EU azt szeretné, ha a jövő szombati pénzügyi csúcstalálkozót 100 nap múlva hasonló értekezlet követné. Azon értékelnék az addig eltelt időszakban elért eredményeket, és döntenének a nemzetközi reformokhoz vezető újabb lépésekről.

A huszonhét EU-tagállam vezetője leszögezte azt is: a francia EU-elnökséget lezáró, december 11-12-i csúcstalálkozón az unió a maga részéről már tud olyan döntéseket hozni, amelyek figyelembe veszik mind a pénzügyi csúcson elhatározandókat, mind pedig az azóta elért eredményeket.

A legfontosabbnak az uniós tagok a nemzetközi intézmények szerepének megújítását, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) súlyának növelését tartják - derül ki a találkozó utáni nyilatkozatokból, köztük Angela Merkel német kancellár sajtó előtti összefoglalójából.

Sarkozy a sajtóértekezleten szorgalmazta, hogy Spanyolországot és Hollandiát is hívják meg a washingtoni találkozóra, de hangsúlyozta, hogy erről nem az unió hivatott dönteni. A jelenlegi állás szerint az uniót csak négy ország képviseli (Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia). A francia elnök szerint a világ nyolcadik legnagyobb gazdaságának számító Spanyolország távollétét nehéz lenne megmagyarázni, és helye van a főszereplők között Hollandiának is.

A francia elnök arról is beszélt: teljes az egyetértés az EU-tagok között abban, hogy a pénzügyi válsággal szembeni fellépést Európában továbbra is össze kell hangolni, mégpedig egyre nagyobb hangsúllyal a pénzügyi szektoron kívüli ágazatokban, az úgynevezett reálgazdaságban is. Abszolút szükség van a gazdaságpolitikák összehangolására - szögezte le az államfő. Elismerte azt is, hogy bizonyos hangsúlyeltolódások érzékelhetők az uniós tagok között, például abban a kérdésben, meddig kell elmenni a nemzetközi pénzügyi reformokkal az ágazat szabályozásában. Úgy vélte, "el kell mozdulni a szabályozás jelenlegi teljes hiányát jelentő állapotból", de "ez nem jelenti azt, hogy túl sok szabályozást" kell bevezetni.

Sarkozy és Barroso kitért az amerikai helyzetre is. Mindketten hangsúlyozták, hogy a jelenlegi és a leendő új amerikai vezetés egyaránt nyitottnak mutatkozik az együttműködésre, és a pénzügyi válság elleni fellépés egyforma érdek. Csatlakozott ehhez a véleményükhöz Gordon Brown brit miniszterelnök is. Ő úgy vélte, a jövendő amerikai vezetés még intenzívebb együttműködésre törekszik a többi nemzetközi szereplővel.