Szeretnek bennünket a szlovákok és az osztrákok - Hogyan változik az utasforgalom?

A magyarok külföldön 554 milliárd forintot, ezen belül turisztikai motivációval 371 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek el. A KSH szerint ebben az időszakban összesen 31 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, lényegében ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában. A külföldiek összesen 78 millió napot töltöttek el itt, ami nem változott 2007 első kilenc hónapjának adatához mérten. A magyar lakosság eközben 1 százalékkal több, összesen 13,5 millió alkalommal utazott külföldre.

A külföldiek egynapos látogatásából származott a bevételek 29 százaléka, 234 milliárd forint, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 28 százalékos növekedést mutat. Az egy napra látogatók kiadásainak kevéssel több mint egyharmada a vásárlási céllal érkezőktől, 21 százaléka az átutazóktól származott. A több napra az országba látogatók 581 milliárd forint értékben vették igénybe a magyar turisztikai szolgáltatásokat. Az ő kiadásaik nagy része, 7 százaléka a szabadidős utakhoz, 19 százaléka az üzleti utakhoz kötődött.

A KSH szerint a turisztikai célú kiadások részaránya 2 százalékponttal emelkedett, ami egyértelműen a rekreációs üdülésekhez köthető. A turisztikai motivációval utazók nemcsak összességében költöttek többet, de egy napra jutó kiadásaik is magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. A hivatal szerint a fogyasztás szerkezetében enyhe változás figyelhető meg 2007 azonos időszakához képest. Az egy napra látogatók kiadásainak részaránya az egyéb árucikkekre és üzemanyagra fordított kiadások kivételével minden kategóriában csökkent. A több napra látogatók esetében az üzemanyagra fordított kiadások emelkedtek a legnagyobb mértékben a tavalyi év azonos időszakához képest.

A több napig itt tartózkodók kiadásaik 46 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították, 12 százalékát közlekedésre, 11 százalékát árucikkekre, 7 százalékát egyéb szolgáltatásokra, míg 8 százalékát élelmiszerre. Az egy napra látogatók csaknem fele átutazó volt ezen időszak alatt. A legnagyobb arányban - szinte 100 százalékban - átutazók a Franciaországból, Svájcból, Hollandiából és a Nagy-Britanniából érkeztek. A Romániából érkezők 72 százaléka tartozott ebbe a csoportba, az átutazók legnagyobb részét - 35 százalékát - ők képviselik. Jelentős, 23 százalék volt a napi vásárlók aránya, míg turisztikai céllal érkezett az egy napra látogatók 17 százaléka, ami a KSH szerint 0,6 százalékpontos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az érkezések számát tekintve turisztikai céllal a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. A kirándulók aránya Ausztria esetében 35 százalék, Horvátország és Szlovákia esetében 22-23 százalék körüli volt. A hosszabb ideig itt tartózkodók 86 százaléka turisztikai céllal érkezett, s 14 százalék volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 6 százalék, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 5 százalék körüli volt. A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból és Ausztriából jöttek.

A vizsgált időszakban a külföldre látogató magyarok kiadásaik 88 százaléka többnapos, míg 12 százaléka az egynapos utazásokon merült fel. A kiadások 67 százaléka, 371 milliárd forint kötődött a turisztikai motivációval utazókhoz, ami - folyó áron - 19 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt, ám a hivatal szerint ez korántsem jelenti csupán a turisztikai szolgáltatások vásárlását.

A magyar állampolgárok egynapos utazásainak aránya 2 százalékkal csökkent, míg a többnapos utazásoké 7 százalékkal nőtt. Míg az egynapos utazások 38 százalékát vásárlási céllal tették, addig ez az arány a többnapos utazások esetében csupán 1 százalék volt. A KSH szerint a határmenti utasforgalmat és az ahhoz kapcsolódó vásárlásokat és pénzmozgásokat - a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan mindkét irányban a szomszédos országok és Magyarország közötti egyes árucsoportokra jellemző - árarány-eltérések és más szempontok, például ingatlanvásárlás, személygépkocsi- vásárlás, megtakarítások elhelyezése is befolyásolhatták.