A magyar pálinka évei jönnek - a whiskeyhez hasonló karrier jöhet

Egy alatt 45 százalékkal nőtt a valódi pálinkák fogyasztása Magyarországon. A piac és az ital is tisztult: a törvény szerint sem aromát, sem színezéket, de még cukrot sem lehet a pálinkához tenni.

Egy hungarikum sikertörténete

Több mint hat éve, 2002 nyarán fogadtak el azt a rendeletet, amely elindította a magyar pálinka azóta is töretlen sikersztoriját. A szabályozás szerint annak hatályba lépése óta pálinka elnevezéssel csak a kizárólag Magyarországon termett és termelt gyümölcs felhasználásával készült, hazánkban cefrézett, párolt, érlelt és palackozott italt lehet illetni. Nem tartalmazhat semmilyen hozzáadott anyagot, így cukrot, ízesítőt és színezéket sem. 2004-re sikerült azt is elérnie hazánknak, hogy az egész Európai Unióban csak mi és Ausztria négy tartománya használhassa a pálinka elnevezést. Az idén novemberben ötpárti konszenzussal elfogadott pálinkatörvény pedig kimondja, hogy az italokat ízesíteni, színesíteni, édesíteni nem lehet.

A szigorú szabályozás hatására megtisztult a piac, szép lassan eltűntek a kommersz löttyök, és a gyártók megjelentek az igazi, tiszta minőségi pálinkákkal. Ez persze az árakban is tükröződött, korábban hét-nyolcszáz forintért is lehetett kapni gyümölcs ízesítésű röviditalokat, az igazi pálinka üvegenkénti ára azonban gyakran a öt-hatezer forintot is meghaladhatja.

Az ital alkoholtartalma is „finomult”, ötven százalék helyett manapság már inkább a negyven százalékos a megszokott. „Évente mintegy 1,5 millió liter pálinka kerül forgalomba hazánkban, de a jelentős mennyiségű bérfőzetés keretében előállított pálinka miatt az egy főre eső pálinkafogyasztás nagyjából egy liter” – mondta lapunknak Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Fogyasztói szokások

A fogyasztói szokások azonban az elmúlt évek során fokozatosan megváltoztak. Kezd tudatosulni a magyar fogyasztókban, hogy a pálinka a kulturált ünneplést, az ízek élvezetét szolgálja, és nem azt, hogy minél gyorsabban berúgjanak tőle az emberek. A minőségi magyar pálinkák meghódították a hazai éttermeket, szórakozóhelyeket is, hiszen mára egyetlen igényes vendéglátóipari egység sem engedheti meg magának azt, hogy a hungarikum hiányozzon a kínálatából.

Szabocsi alma: a nemzetközi hírű szabolcsi jonatán adja legalább az 50 százalékát.

Szatmári szilva: A penyigei kékszilva igazi különlegesség, a nedű 70 százalékát ez adja, míg a maradék harmincat a besztercei szilva.

Újfehértói meggy: A fürtös meggy és a debreceni bőtermő meggy adja meg a különleges zamatát.

Békési szilva: A békési vörös szilva semmivel nem összehasonlítható íze adja meg aromáját.

Kecskeméti barack: Főként a kecskeméti kajszibarack az alapgyümölcse, de lehet benne némi rózsabarack is.

Gönci barack: a Miskolc környéki sárgabarack kivételes zamatanyaga adja finom ízét.

forrás: Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere„Csupa pozitív változást hozott a rendelet, sikerült vele elérni, hogy a pálinka rangot kapjon, és ténylegesen is a magyar nép nemzeti italává váljon” – véli Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete nagymestere. Ez szerinte azért is fontos, mert a nemzetközi piacon is csak azok a termékek válhatnak sikeressé, amelyeket a saját hazájukban elfogadnak, szeretnek. Piros László szerint a pálinka adottságai alapján lehet esély arra, hogy hasonló karriert fusson be, mint a whiskey, a tequila és a vodka. Főképpen mert az előbbiekkel ellentétben nem gabonából, hanem ízgazdag gyümölcsökből készül.

Azonban a külföldi piacokra való betöréshez jóval több pénzre lenne szükség a pálinka népszerűsítésre idén elkülönített 150 millió forintnál. Ezt az összeget főleg a belföldi népszerűsítésre, a különböző pálinkás rendezvények támogatására használták. „A mostani válság miatt már annak is örülnénk, ha jövőre is ugyanennyiből lehetne gazdálkodni”  – mondta Nagy András, aki szerint a külföldi promócióra ennél egy nullával nagyobb összeg lenne szükséges. Ennek ellenére ahol tudják – például a nemzetközi szeszipari konferenciákon, amelyekből Budapesten is rendeztek néhányat – mindent megtesznek a hazai italok népszerűsítésére a résztvevők között. „A skót Whiskey Szövetség elnöke például a pálinka nagy rajongójává vált, miután megkóstoltattuk vele a nedűt” – számolt be lapunknak egy apró sikerről Nagy András.

A pálinkafőzők állítják: az elmúlt években sokkal népszerűbb lett a pálinka itthon, mint korábban volt. A statisztika is ezt támasztja alá: a valódi pálinkák fogyasztása egy év alatt 45 százalékkal nőtt. Igaz, azzal még lesz dolguk a főzdéknek, hogy azt is elhitessék minél több fogyasztóval, megéri tájékozódni pálink ivás előtt.

„Az a tapasztalat, hogy még mindig sokan vásárolnak úgy pálinkát, hogy csak az ital csomagolását nézik: ha van a címkéjén egy szép gyümölcsös ábra, van benne méz, vagy úszkál benne gyümölcs, megveszik – mondta Békési Zoltán, a Békési Pálinkafőzde tulajdonosa és a Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesületének elnöke. – Ez becsapós, a polcokon ugyanis pont annyi pálinka-szerű ital van, mint amennyi valódi pálinka. Könnyű tehát melléfogni."

„Novemberben született meg a pálinkatörvény, ami nagyon fontos nekünk és a fogyasztóknak is – mondta Békési Zoltán. – A pálinkafőzőknek azért, mert egy világos törvény született, ami nemcsak szabályoz, de azt is rögzíti, hogy az állam segít abban, hogy a pálinka valóban országérték legyen. A fogyasztóknak pedig azért fontos, mert az állam garantált biztosítékokat ad a minőségre, például azzal, hogy a többitől eltérő színű, így könnyen megkülönböztethető, zárjeggyel látja el a valódi kisüsti pálinkákat."

„Az a tapasztalatom, hogy egyre inkább van egy igényes fogyasztói réteg is, akik értenek a pálinkához  – mondta Békési Zoltán. – Tisztában vannak a fajtákkal és valóban nem csak az alkoholt, hanem a gyümölcsélményt keresik. Ez örvendetes. Amúgy, én 1984 óta üzemeltetem a pálinkafőzdémet és az elmúlt egy-két évre mondhatom, hogy ezek már a jobb idők. A ''90-es évek eleje nagyon nehéz volt, de a kitartó munkának azóta meg lett az eredménye. A Gfk legfrissebb kutatásából kiderül: tavaly negyvenöt százalékkal több valódi pálinkát fogyasztottak az emberek, mint korábban. Abban bízom, hogy ez nemcsak hírverésnek, a minőségnek is köszönhető. A hétvégén megrendezett országos pálinkaversenyen például már a 370 benevezett pálinkának a nyolcvan százaléka nyert valamilyen érmet. Bizakodom tehát és úgy gondolom szép idők jönnek."

A pálinka románul is pálinka

A tiszta, százszázalékos gyümölcspárlatot, a 17. század óta nevezik Magyarországon pálinkának. Ez szláv eredetű szó és sokáig eleve úgy élt a magyar nyelvben, hogy tótpálinka. A pálinka elnevezést 2004 óta az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja.

Érdekes anekdota az Uniós tárgyalásokról, hogy amikor a pálinka szó használatáért küzdött az Uniós panel előtt a román és a magyar delegáció vezetője, a következő esemény zajlott le. Arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, mármint, hogy országa nyelvében ered a szó és országának volna kizárólagos joga ezt a szót használni, a magyar Külügyminisztérium képviselője felütötte a román nyelv értelmező kéziszótárát, ahol palincă címszó alatt a következő magyarázat volt olvasható: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital.”

Az Európai Uniós panel ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette, hiszen ha maguk a románok is „magyar eredetűnek” nevezik az italt, akkor az tényleg csak magyar lehet. Így Magyarország megkapta a kizárólagos szóhasználat jogát. A termőhely szerint hétféle eredetvédett pálinka létezik hazánkban, a szatmári szilvapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka, a békési szilvapálinka, a gönczi barackpálinka, az újfehértói meggypálinka, a göcseji körtepálinka. A kisüsti pedig onnan kapta a nevét, hogy rézből készült, kis méretű, legfeljebb ezer literes üstben főzik és kétszer, szakaszosan párolják.

Szabocsi alma: a nemzetközi hírű szabolcsi jonatán adja legalább az 50 százalékát.

Szatmári szilva: A penyigei kékszilva igazi különlegesség, a nedű 70 százalékát ez adja, míg a maradék harmincat a besztercei szilva.

Újfehértói meggy: A fürtös meggy és a debreceni bőtermő meggy adja meg a különleges zamatát.

Békési szilva: A békési vörös szilva semmivel nem összehasonlítható íze adja meg aromáját.

Kecskeméti barack: Főként a kecskeméti kajszibarack az alapgyümölcse, de lehet benne némi rózsabarack is.

Gönci barack: a Miskolc környéki sárgabarack kivételes zamatanyaga adja finom ízét.

forrás: Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere Tilos jégbe hűteni és lehúzni! Számos tévhit kering a pálinka fogyasztási módjait illetően, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis a nemes nedűt nem szabad jégbe hűteni, és nem szokás egy húzásra meginni. Ezzel szemben szobahőmérsékleten javasolt fogyasztani, öblös pohárkából, hogy felszabadulhassanak az illat- és ízanyagok. Miután a poharunkba került az ital, körkörös mozdulatokat téve a kezünkkel meggyőződhetünk az ital tisztaságáról, áttetszőségéről. Ezután az orrunké a főszerep, a pohár felé hajolva lélegezzük be a felszabaduló gyümölcsillatot. Csak ezután jön maga a kóstolás: apró kortyokat vegyünk a szánkba, és ne nyeljük le azonnal, hanem a borhoz hasonlóan ízlelgessük a nyelvünkkel. A jó pálinkában félreérthetetlenül felismerhetjük annak a gyümölcsnek az aromáját, amelyből készítették. Nagyon fontos, hogy ne kapkodva kerüljön a sor a pálinkaivásra , adjuk meg a módját, hogy nyugodtan átadhassuk magunkat a minden érzékszervünket megmozgató élvezetnek. Természetesen módjával.

Hétvégén a pálinka ünnepét tartották Több tucat rendezvényt tartottak országszerte Szent Miklós napján, a pálinka ünnepén. Ezek egyikén, a földművelésügyi tárca épületének árkádsora alatt a Magyar Pálinka Lovagrend elöljárói már péntek délután osztogatták a szabolcsi almapárlatot.

Volt aki nem akarta elaprózni, így eleve egy háromliteres műanyag kannával érkezett a minisztérium épülete elé, hátha az árkádsor egyik végében felállított látványfőzdéből csurran-cseppen számára egy kis hungarikum. A tudósító is ezen az oldalon kezdte a kóstolgatást egy kis szabolcsi almával, amely amúgy aperitifként szolgált a háromnapos rendezvény elé.

Eközben Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere éppen „Pálinkás jó reggelt!" kívánt az egybegyűlteknek és rögtön megjegyezte, hogy hiába esik szakadatlanul, ha valaki szereti a jó pálinkát, az nem bánja, ha elázik. Ennek jegyében egyre többen áztunk, miközben a Zsindelyes Pálinkafőzde mézes ribizlijével szemeztünk kitartóan. A lovagrend egyik vezetője mindeközben felvilágosított, hogy a jó minőségű párlatok titka egyértelműen a kiváló, ásványi anyagokban bővelkedő magyar termőföldben és a gondosan válogatott és kezelt gyümölcsökben keresendő.

Piros László szerint a pálinka legújabbkori népszerűsége a minőségi javulás miatt következhetett be, ugyanis a régi parasztházaknál a hullott, kevésbé jó alapanyagnak számító gyümölcsből is pálinkát készítettek, míg manapság a legjobb termésből készül a finom párlat. Mindennek alátámasztására a Prekop Pálinkafőzde ágyas meggyese szolgált, ahol a rendezvény fővédnöke Gráf József miniszter is éppen új ízekre vadászott. Elárulta, hogy a kedvencei mindig azok a nedűk, amelyek valamilyen különleges, vadon termő növényből készülnek. Így legutóbb éppen egy kiváló som-, illetve egy kökénypálinka fogta meg leginkább. Az agrártárca vezetője szerint ez az év valóban a pálinka éve Magyarországon, hiszen a név levédésével egy igazi hungarikum „született", amire büszkék lehetünk. Akárcsak a Pannonhalmi Pálinkárium a bodzájára, amelynek kóstolója közben a magyar pálinka külföldi esélyeit latolgattuk. Gráf József szerint minden nemzetnek van saját itala, amelyről híres, s a mi italunk felveszi a versenyt a cseh becherovkától az olasz grappáig minden nemzet speciális nedűjével. A lényeg az, hogy előbb itthon kell népszerűvé válnia a finom gyümölcspárlatoknak, hogy aztán a külföldi hazánkba látogatva, majd a saját országában vásárolva is keresse ezen magyar termékeket.

Mindenesetre az árkádsor alatt körbetekintve bátran megállapíthattuk, hogy a hazai népszerűség nőttön nő, hiszen a rendezvény megnyitása után fél órával már kisebb sorok kígyóztak a tavalyi év pálinkáját készítő Bolyhosék pultja előtt az ágyas cigánymeggyre várva. Közben a lovagrend pártoló hölgytagjai megkezdték az évi rendes pálinkaosztást; a Pálinka Napi Pálinka díszes kisüvegébe ezúttal göcseji körtéből került. S miközben egy idősebb hölgy a tévések kedvéért kétszer is vett a kiskosárból, közmegegyezéssel állapítottuk meg: ismét egy rövidlépéssel közelebb vagyunk a hosszú élet titkához. Rangja lett a jó magyar pálinkának: a hat évvel ezelőtt elfogadott rendelet hatására a boltok polcain az ízesített pancsokat felváltották a tisztán gyümölcsből készült, minőségi termékek - képgaléria -->