Az alkotmányellenesség és a megsemmisítés alapvető indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja volt. A megsemmisített rendelkezések (a luxusadó esetén) előírták, illetve (a helyi építmény- és telekadó esetén) lehetővé tették, hogy egy ingatlan után a helyi adókról szóló törvény mellékletében, valamint a helyi önkormányzati rendeletekben (azaz normatív módon) megállapított számított érték alapján fizessenek adót.
Az Ab szerint az a körülmény, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló érték normatív meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással, valamint emiatt a jogorvoslat és az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata csak formális lehetőség, ellentétes az Alkotmány több rendelkezésével.
Alkotmányellenes az is, hogy a törvények nem tartalmaznak garanciális szabályokat a számított érték meghatározására vonatkozó önkormányzati döntéshozatal tekintetében. Az Ab hangsúlyozta, hogy önmagában sem az ingatlanok adóztatása, sem a számított érték nem alkotmányellenes, de a megsemmisített törvényi rendelkezések újraszabályozása során a jogalkotónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy az megfeleljen a közteherviselés alkotmányos követelményeinek: a vagyoni típusú adó esetében az adó alapjának és mértékének arányosnak kell lennie az adózók vagyonával, továbbá az adózók vagyona és az adóalap között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia.
Az Ab a fentieken túl megállapította, hogy az Országgyűlés által elfogadottól eltérő szöveggel hirdették ki egy adótörvényeket (köztük a helyi adókról szóló törvényt) módosító törvény egyik paragrafusát. Emiatt az Alkotmánybíróság a közjogilag érvénytelen törvényi rendelkezést a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.