Hatalmas a változás a kutatás-fejlesztés-innováció terén

 Molnár Károly tárca nélküli miniszter értékelése szerint a kormányzati változás lehetőséget ad arra, hogy a különböző minisztériumoknál korábban szétaprózott forrásokat koncentrálják, azokat hatékonyabban használják fel. A tárca nélküli miniszter elmondta: változást jelent a forrás elosztás gyakorlatában, hogy a korábbi elvekkel szemben a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat elsősorban a nagy projektekre összpontosították, amelyhez kockázatot vállalva önrésszel is csatlakozni kell a nyertes pályázóknak.

Molnár Károly szerint ennek lett az eredménye, hogy sikerült a kutatás-fejlesztés ráfordításon belül a magánszféra arányát növelni, és elérni az 50 százalékot. Korábban az állam 70, a magánszféra 30 százalékkal járult hozzá a kutatás-fejlesztés költségeihez. Célkitűzés, hogy a vállalati hozzájárulás aránya 2010-ig tovább növekedjen, és az állami támogatással együtt elérje a GDP 1,2 százalékát, amit még mindig elmarad az Európai Unió 1,8 százalékos átlagától. A miniszter szerint a kutatás-fejlesztés-innováció súlyát a kormány azzal is elismerte, hogy 2008-ban egyetlen egyszer sem merült fel az e területre szánt állami forrás csökkentése.

A kutatás-fejlesztés-innováció támogatására 2008-ban 250-260 milliárd forintot fordítottak. Ehhez az innovációs alap 50-60 milliárd forinttal járult hozzá, amelyet pályázati formában visszaadtak a vállalatoknak technológiafejlesztésre, tudásközpontok kialakítására, a vidéki innovációs centrumok támogatására. A többit az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai, az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramja és a vállalati hozzájárulás teszi ki. Molnár Károly úgy értékelte, hogy területileg egyenlőtlen a 250-260 milliárd forint felhasználása, mert 70 százaléka Budapestre, a központi régióba jut. A jövőben ezt kiegyenlítettebbé kívánják tenni, amit az ország szellemi potenciáljának megoszlása is indokol.

A hazai források mellett fontosnak tartja a miniszter a nemzetközi pályázati lehetőségeket, az országok kutatóintézetei közötti együttműködést is, amely tovább gyarapíthatja a magyar kutatás-fejlesztés-innováció lehetőségét. Jövőre a kutatás-fejlesztésre fordítandó forrás növekszik, és elérheti a 290-300 milliárd forintot a 2008. évi 250-260 milliárd forinttal szemben. A jövő kutatás-fejlesztés-innovációs ráfordításokhoz az állam 170 milliárd forintot tesz hozzá, a vállalati befizetések - ha a 2008. évi szinten maradnak - 120 milliárd forintot tesznek ki.

A miniszter reményei szerint azonban a vállalati hozzájárulás a 120 milliárd forintot meghaladja, és az 50-50 százalék állam-magánszféra arány javulni fog. Molnár Károly úgy vélekedett, hogy már nem az anyagi lehetőségek kevesek a kutatás-fejlesztés-innováció területén, hanem a rendelkezésre álló humánerőforrás, amelyen hosszú távon az egyetemekkel összefogva lehet változtatni.