Kevesebb pénz marad Európa szegényebb vidékeire - nekünk is kevesebb jut

Milyen visszhangja lett Brüsszelben a magyar hitelfelvételnek?

A világválság bebizonyította, eléggé sérülékenyek vagyunk, annak ellenére, hogy most már két éve nagyon komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy helyreállítsuk az ország megborult pénzügyi hátterét. A sebezhetőségünk egyik fókuszpontja, hogy még mindig a forint a fizetőeszközünk. Az elmúlt pár hónapban a forint ellen meg tudtak szervezni egy olyan célzott, spekulatív támadást, ami gyakorlatilag fölemészthette volna a teljes valutatartalékunkat. Ha nem kapunk elég pénzt, hanem valamennyivel kevesebbet, akkor nagy valószínűség szerint azt is fölemésztette volna. Az is fontos volt, hogy Magyarország annyi pénzt kapjon végül, ami ellensúlyozni tudja az országgal szembeni spekulatív tőkét, hogy ne legyen érdemes tovább támadni bennünket. Egyébként meggyőződésem: abban, hogy miért pont 25 milliárd dollár vagy 20 milliárd euró lett a végösszeg, nagyban közbejátszhatott az is, hogy valószínűleg addigra már lehetett sejteni, ki spekulál Magyarországra.

Mit jelent Magyarország számára a válság?

Fontos tanulságai vannak szerintem. Magyarország akkor tud a válságból jól kijönni, ha nagyjából azt a politikát folytatjuk, amit most elkezdtünk. Ha megnézzük, mi zajlik most Európában, a legtöbb állam úgy reagál a krízisre, hogy elkezd erősen költekezni. Mindenhol a kamatszintet mérséklik, nagy állami beruházásokat indítanak, és sok helyütt még adót is csökkentenek. Ennek következtében, mire újra be tud indulni az európai gazdaság, s túl leszünk ezen a lefelé ívelő időszakon, addigra az európai államok nagy része hasonló gazdasági helyzetben lesz, mint mi voltunk korábban. A befektetők számára lesz egy nagyon komoly kockázati tényező a magas állami eladósodottságok miatt. Magyarország mindeközben pont most van egy olyan pályán, ahol a kormány kőkeményen végig fogja vinni a konvergencia-programját.

Ön szerint mikor lesz eurónk?

A legtöbb elemző úgy gondolja, hogy talán jövő őszre ismét beindulhat Európában a gazdasági növekedés, s Magyarország is kedvező helyzetbe kerülhet. Az euró-bevezetés küszöbére kerülhetünk, s várhatóan beléphetünk az euró előszobáját jelentő ERM II-es pénzügyi rendszerbe. Ezt hivatalosan a bizottság sohasem erősítette meg, de háttérbeszélgetéseken elmondták: az ő részükről ezt támogatják, megvan az alapja és reálisnak is látják. Ha belépünk őszre vagy az év végére az ERM II-be, és stabil pénzügyi háttere lesz az országnak, akkor nyilvánvaló, hogy a befektetők szempontjából egy jóval vonzóbb térség lehetünk, mint azok az országok, ahol addigra 6-8 százalék körüli költségvetési deficit lesz. Mindenki tudni fogja: ott majd akkor kell elkezdeni adót emelni és visszafogni, hogy valahogyan a költségvetési hiányt helyre tudják hozni. Ahogy elérjük ezt a szintet, el tudunk kezdeni majd először első lépésben adót átrendezni, majd érdemben csökkenteni. Úgy gondolom, az adóátrendezést még az ERM II-es csatlakozás előtt kell meglépnünk, hogy egy már növekedő pályán tudjunk csatlakozni, mert nem mindegy, milyen forint-euró árfolyam fog kialakulni.

Mit ért az adóátrendezés alatt?

Ma a munkát sújtó adóterhek magasak Magyarországon. Ez súlyos versenyhátrányt jelent, és jelentősen nehezíti a munkahelyek megőrzéséért folytatott küzdelmünket. Olyan adócsökkentésbe kezdeni, amely veszélyeztetné a költségvetés konszolidációját komoly hiba lenne. Rosszabb helyzetbe kerülnénk nemzetközi versenyképességi szempontból, mint amilyenben korábban voltunk.  Magyarországnak nem ugyanazokat a lépéseket kell csinálni, mint például Franciaországnak vagy Nagy-Britanniának, amely országoknak óriási belső piacuk van. Náluk a belső kereslet élénkítésével életben tarthatják az ipart. Magyarország azonban egy exportorientált gazdaság, s itt a belső kereslet élénkítésének viszonylag csekély hatásai lennének. Első lépésként azonban elképzelhetőnek tartanék egy olyan adóátrendeződést, ahol a munkával kapcsolatos adóterheket csökkentenénk, míg más adónemekkel biztosítanánk a kieső költségvetési forrásokat. Ezzel lehetne akár új munkahelyeket is teremteni. Sajnos olyan adóemeléssel lehet ezt csak kompenzálni, ami azonnali bevételt jelent, ami jelentősen megnehezíti a helyzetet. Akkor tudunk csak hosszú távon is jelentősebb adócsökkentést végrehajtani, ha azzal nem veszélyeztetjük a költségvetési egyensúlyt. Ha ezt a pályát végigjárjuk, Magyarország az egyik legvonzóbb és legversenyképesebb államok egyike lehet az unióban egy-két éven belül. Úgy vélem, nekünk nagyon komoly lehetőség is egyben ez a válság, ha jól reagálunk rá.

A munkavállalók 65-70 százaléka a kis- és középvállalkozásoknál dolgozik, ezért is fontos lehet ez.

Itt fontos szerepbe kerül az unió, mivel az eddigi döntéseink eredményeként nagyon sok forrás áll rendelkezésre, amiből tudunk pénzkínálatot teremteni a hitelpiacon. Ez azonban önmagában még kevés lehet. Magyarországon a magas alapkamat miatt minimum 15-16 százalékos kamatot kéne kitermelniük a vállalkozásoknak, amire nagy részük képtelen. Az uniónak van egy programja az európai gazdaság helyreállítására. Mi azt kezdeményeztük, hogy azokban a tagállamokban, ahol magas az alapkamat, s ennek megtartása szükséges a pénzügyi egyensúly fönntartása érdekében, engedélyezze az unió, hogy a pénz egy részét használhassuk vállalati kamattámogatásra is egy átmeneti időre, amíg a kamat le nem csökken. Amint lecsökkent, visszavonhatnánk mi is ezt a támogatást.  A témának én vagyok az egyik jelentéstevője, így mind parlamenti, mind kormányzati szinten is tudunk harcolni érte.

Mi található még ebben a gazdasághelyreállító csomagban?

A csomagnak van még egy javaslata, ami nekünk szintén nagyon fontos: ez a nagyprojekteket érinti. Magyarországnak már eddig is 15 nagyprojektje volt beadva, s most – a legutóbbi kormánydöntés után – ehhez még plusz négy csatlakozott. Emellett van még további 4-5 projekt úgy előkészítve, hogy rövid időn belül ezek is beadásra kerülhetnek. Mivel mindegyik 50 millió eurónál nagyobb összeget jelent, nagyon félnek a döntéshozók rátenni a végső pecsétet, hogy indulhatnak, és ki lehessen őket fizetni. Sikerült kicsikarni egy olyan javaslatot, amit a bizottság már be is terjesztett, s a parlament biztosan el fogja fogadni, hogy azoknál a nagyprojekteknél, amelyek az első szűrőn átmentek, a kifizetések azonnal indulhassanak meg. Ezzel önmagában minimum 300 milliárd forint kerülhet a magyar gazdaságba.

Milyen hatása lesz az uniós pénzek átcsoportosításának? Gyurcsány Ferenc nemrég jelentette be, hogy a kormány 260 milliárd forintot átcsoportosít az Új Magyarország Fejlesztési Tervből gazdaságfejlesztési célokra?

Tulajdonképpen két csomag is volt. Az egyik egy azonnali, amelyet két hete hagyott jóvá a parlament. Ez arról szólt: engedjük a tagállamoknak, hogy az operatív programok között is átcsoportosíthassunk pénzeket. Vagyis amit lehet, most tegyünk bele a gazdaságba, mert meg kell mentenünk a munkahelyeket.  Ez volt a csomag egyik része. A másik pedig a támogatások felhasználási szabályainak a módosítása és egyszerűsítése. Ebből az egyik nagyon fontos volt számunkra. Ez a nyereségtermelő beruházások egy borzasztóan bonyolult, nagyon sok adminisztrációval járó szabályozását érintette. Ezt az előnytelen szabályozást most sikerült eltörölni, így ez az egész bürokratikus, bonyolult rendszer megszűnt a nyereségtermelő támogatások körül. Arra lehet számítani, hogy több száz, akár több ezer vállalkozás, amely eddig nem adta be az igényét, most be fogja adni, mert sokkal könnyebb és jobb feltételekkel juthat ezekhez a támogatásokhoz. Az átcsoportosítások következtében meg tudjuk növelni a rendelkezésre álló pénzt. Több pénzt tudunk juttatni a gazdaságba sokkal rövidebb idő alatt.

Januártól milyen újdonságok, elképzelések várhatók az első negyedévben? Mi változik meg, mi lesz fontos?

Jelentős változás lehet a lakhatásokkal kapcsolatos támogatások megváltoztatása. Tudjuk, hogy az egész építőipar elég nehéz helyzetben van. Jó lenne, ha az uniós pénzeket itt is föl lehetne használni. Ezért született egy javaslat. Eddig úgy volt, hogy az uniós forrásokat a lakhatással kapcsolatos beruházásoknál gyakorlatilag csak szociális lakások építésére lehetett használni a városokban, és azt is csak az új tagállamokban. Ezt javasolja a bizottság megváltoztatni úgy, hogy ne csak az új tagállamokban, hanem a régiekbe is lehessen a lakhatással kapcsolatos beruházásokat finanszírozni. Ezáltal legalább a szociális bérlakások építésében elindulhatna valami, amely megrendelést adna az építőiparnak. Ezt mi egy feltétellel tudjuk támogatni: ha nem csak szociális-, illetve bérlakásépítésre lehet ezt a pénzt elkölteni, hanem általában a panelprogramot megfinanszírozhatjuk belőle az energiatakarékosság és a klímapolitika jegyében. Ezt szintén támogatja a bizottság, s parlamenti jóváhagyásra vár. Ennek a témának társ-jelentéstevője vagyok. Ehhez még egy dolgot szeretnénk hozzáadni. Azt, hogy lehessen energiahatékonysági beruházásokra költeni magánlakásoknál is akkor, ha alacsonyjövedelmű családok a kedvezményezettek. Az alacsony jövedelmet pedig minden tagállamnak magának kell majd definiálnia. Magyarország esetében mi úgy fogjuk definiálni, hogy a panelprogram férjen bele. Ez komoly megrendelést jelenthetne majd az építőiparnak is.

Más intézkedéseket is terveznek az alacsonyjövedelmű családok támogatására?

Van ennek egy másik szála is, amely nekem már régi törekvésem, mondhatnám szívügyem még a válság előtti időszakból. Most a krízisben ez még erőteljesebb, mivel a válság ma legjobban a legkiszolgáltatottabbakat, a legszegényebbeket sújtja. Magyarországnak az a legnagyobb baja, hogy rendkívül kettészakadt gazdaságilag és társadalmilag is. Vannak olyan leszakadó térségeink, amelyek teljesen reménytelenek. Ez a kettészakadás az elmúlt időszakban odáig fajult, hogy már nagyon komoly fizikai atrocitások is bekövetkeztek: a Magyar Gárda esete, a cigányverések vagy a robbantgatások. Nem tudunk a rendőrség létszámának növelésével, illetve közérzetjavító intézkedésekkel tovább operálni. Ha nem kezdünk el egy nagyon komoly felzárkóztató programot a leszakadóknak, akkor nagyon veszélyes folyamatok fognak fölerősödni. Egész Európában ez egy olyan komoly kihívás, ami kettészakíthatja a kontinenst. A lakáspolitikába is szeretném ezt a problémakört bevinni. Azt kezdeményeztem, és most ebben napi tárgyalásban vagyok a bizottsággal, hogy a szegénytelepek felszámolását is vegyük bele a lakhatási támogatások közé. Ezt akkor lehetne uniós pénzekből megfinanszírozni, ha nem csak felújítani lehetne, hanem lerombolni, és helyette újat építeni, vagyis le tudnánk rombolni a települések szélén kialakult szegregált telepeket, s helyette a térségek integráns részeként építenénk újra a lakásokat. Itt egy olyan komplex megközelítésre van szükség, ami nem csak a lakhatás politikáról szólna. Nem külön készítenénk el az egyes alapokhoz tartozó programokat, hanem komplex módon.

Jövőre felül kell vizsgálni a 2007-2013-as költségvetést. Mi várható?

A legnagyobb és legbefolyásosabb államok már évek óta dolgoznak, hogy a maguk szája íze szerint tudják átalakítani ezt a politikát. A nagy tagállamok, mint Franciaország és Németország – Sarkozy és Merkel kezdeményezései – azt mondják: úgy kell átalakítanunk az egész európai költségvetés irányát, hogy sokkal gyorsabban fejlődő és versenyképesebb gazdasági térség jöjjön létre. A kutatásfejlesztésnek, az innovációnak és a gazdaságélénkítésnek kell lennie a fő csapásirányoknak. Eddig az elsődleges célkitűzés a felzárkóztatás volt a legnagyobb költségvetési fejezetként, illetve az agrár- és vidékpolitika. Az már most látszik, hogy a tagállamok nem akarnak többet befizetni, nem lesz nagyobb költségvetés. Mivel több befizetés nem lesz, és a gazdaságélénkítés irányába megyünk el, a pénzek nagy részét valahonnan át kell csoportosítani. Ennek áldozatául eshet a kohéziós, azaz a felzárkóztatási politika vagy a mezőgazdasági politika. Másrészt négy új kihívásra is szeretnénk uniós költségvetést biztosítani. Ezek a klímaváltozás, az energiapolitika ugyancsak sok beruházással, a migrációs politika, valamint az öregedéssel kapcsolatos politika, ami már inkább szabályozás, s kevésbé lesz költséges. Ezek szerint legalább három olyan új kihívás van, ami nagyon sok pénzt igényel, így sok átcsoportosítást kíván. Magyarul kevesebb pénz fog maradni Európa szegényebb vidékeire. Magyarország sajnos ma ebbe a kategóriába tartozik az új tagállamokkal együtt, azaz kevesebb pénz marad ránk.

Akkor most mi a teendő?

Sürgősen lépnünk kell és a többi új tagállammal együtt felhívnunk a figyelmet: a szegénység és a nyomor olyan súlyos problémát jelent egyes vidékeken, hogy az érintett tagállamok ezt célzott uniós segítség nélkül nem tudják kezelni. A jelenlegi felzárkóztatás politikából is csak azt tudjuk sok helyen elérni, hogy a leszakadást szüntessük meg. Magyarországon a mai szabályok országos szinten jók, de hihetetlen módon fölerősítik a különbségeket. Jellemzően a nagyvárosok és egy-egy kisváros tudnak fejlődni, míg máshová maximum közérzetjavító intézkedések jutnak. A különbségek folyamatosan nőnek és szakad szét az ország. Abszolút az lenne az érdekünk, hogy alakítsunk egy blokkot azokkal a tagállamokkal, akik abban érdekeltek, hogy a felzárkóztatást meg tudjuk erősíteni, s azt mondjuk: nem fogadunk el olyan Európa-politikát, amely jelentősen kisebb agrártámogatásokban gondolkodik, és a jelenlegi kohéziós vagy felzárkóztatási politikát nem csökkenthetjük. Ha valaki nagyobb pénzeket akar gazdaságélénkítésre, akkor tessék többet befizetni, s ebből lehet egyéb többletkiadásokat finanszírozni. Ezzel a blokkal nem azt mondom, hogy többségbe tudunk kerülni. Azonban, s ebbe beletartozna Portugália, Spanyolország, Görögország és Dél-Olaszország is, egy olyan blokkoló kisebbséget tudunk összehozni, ami nélkül már nem lehet döntéseket keresztülvinni. A végén így valamilyen kompromisszumnak kellene születni, ami számunkra kedvező lehet.

Mi várható a 2011-es magyar elnökség idejére?

Készítettem egy jelentést az Európai Parlamentben, amely kifejezetten arról szól, hogyan lehetne egy olyan fejlesztéspolitikát csinálni, ami jobban tudja a leszakadók fölzárkóztatását szolgálni. Pont 2011-ben a magyar elnökség idején kell majd a konkrét rendeletjavaslatokat letenni az asztalra, hogy hogyan nézzen ki a következő költségvetés, s azon belül a felzárkóztatás politika. A magyar kormánnyal történt egyeztetések után most úgy néz ki, hogy ez a jelentés, amelyet kifejezetten a leszakadók felzárkóztatásáról készítettem, bekerülne a magyar prioritások közé. Az a trojka, ami a magyar elnökséget megelőzi és az utánunk következő állam fog alkotni, szeretném, ha meg tudna egyezni abban, hogy ezt egy zászlóshajó projektként megpróbálja keresztülvinni.

Kövesi Ágnes Harangozó Gábor -->