Csökkenne a forrásadó

Jelenleg ugyanis az ilyen, forrásadós jövedelmek adóterhelése általában 20 vagy 25 százalék, igaz, akadnak kivételek is.

Nem véletlen, hogy számításaink szerint e módosítás éves szinten 40-50 milliárd forintot csípne le a költségvetési bevételekből, bár ezeknél az adónemeknél nehéz megbecsülni, hogy a jelenlegi adókulcsok mellett mekkora tétel folyna be az államkasszába. A külön adózó jövedelmeken belül ugyanis fontos tétel az árfolyamnyereség-adó, ám kérdés: ilyen gazdasági környezetben a befektetőknek egyáltalán keletkezik-e nyereségük. Egyelőre azt sem tudni, hogy a válság hogyan hat az ingatlanpiac alakulására, az utóbbi években ugyanis néhány tízmilliárd forint – 2007-ben a forrásadós jövedelmek 28 százaléka – az ingatlanok átruházásából áramlott át a büdzsébe. A legjelentősebb tétel évek óta az osztalékadó – ebből 2007-ben közel 80 milliárd forintnyi állami bevétel származott, ez a külön adózó jövedelmeken belül 34 százalékos súlyt képvisel. Ám itt is felvetődik a kérdés: mekkora nyereség keletkezik az idén a vállalkozásokban. Főleg, hogy az árfolyamnyereségből és az ingatlanok bérbeadásából befolyó összeg már 2007-ben is csökkent.

A tervek szerint 2009 második felétől valamennyi forrásadós jövedelmet 19 százalékos elvonás sújtaná, kivéve a tőzsdei cégek osztalékára kivetett adót, ami maradna 10 százalék. A változás az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadóját érintené negatívan: ennek mértéke jelenleg 10 vagy 16 százalék. Úgy tudjuk, ez utóbbi adómértékekre még korai lenne keresztet vetni. A 19 százalékos adókulcsról ugyanis még nem született döntés, és az sem világos, hogy a vállalkozói szja – bár hivatalosan külön adózó jövedelemnek számít – az egységesítés áldozatává válik-e.