Franciaország megvédi autóiparát - Sarkozy kiáll az elképzelésekért

A Párizst protekcionizmussal elmarasztalni akaró brüsszeli politikusok ügyködését a francia elnök elintézte azzal, hogy miért nem szervezett uniós szintű mentőakciót a szorongatott ágazat számára az Európai Bizottság. Sarkozy hosszasan érvelt arról, hogy a kormánya nem enged a posztindusztriális fejlődésről szóló eszmefuttatások csábításának, és minden erejével küzd az ipar, illetve általa fenntartható értékalkotás megőrzéséért. A támogató akciókat ráadásul úgy kell szervezni – mondta – hogy a termelés megmaradjon az ország területén. Ez alkalommal elmaradt a briteknek szóló oldalvágás arról, hogy „nekik már nincs is iparuk”. A politikus harciasan érvelve fejtette ki, hogy az adófizetők terhére csak azokat a cégeket támogatják, amelyeknél szavatolható a munkahelyek megtartása, helyben.

Az államfő elfogadhatatlannak mondta, hogy két patinás és magas műszaki színvonalat képviselő autógyár működtetése mellett az ország járműkereskedelmi mérlege negatív legyen és romló egyensúlyi tendenciát mutasson.

A korábbi nyilatkozatát megerősítve Sarkozy kijelentette, hogy egyszer és mindenkorra felszámolják az iparűzési adót, mert lassan már Franciaország marad az egyetlen állam, ahol a termelést ilyen mértékben ellehetetlenítő terheket rónak ki üzemekre. Súlyos bírálattal illette azokat a politikusokat, akik erőnek erejével szeretnék fenntartani a települési önkormányzatok ezen bevételi forrását. Mint mondta, nem kell a fiskális politika zsenijének lenni ahhoz, hogy valaki lássa, a vállalatok sietve menekülnek külföldre, és egy idő után nem marad se helyi foglalkoztatás, se bevétel az iparűzési adóból. „Franciaország nem arra van hivatva, hogy elvesztegesse az iparát” – figyelmeztetett Sarkozy.

A politikus kijelentette, különös gondossággal ügyelnek arra, nehogy zárt és obskúrus befektetési társaságok olcsó prédaként meg tudjanak szerezni értékes know-how-t és tőkejavakat birtokló, de a válság által legyengített vállalatokat, hogy azokat később feldarabolják. A felszólalásaiban a francia államfő gondosan kerülte azokat a formulákat, amelyek alapján őt és kormányát protekcionizmus vétségében el lehetne marasztalni. Azt azonban sejtetni engedte, hogy nem mérlegelnek sokáig, ha egy-egy fontos vállalat veszélybe kerül. Mint rámutatott, a németek ugyanezt teszik az Opel, illetve a svédek a Saab esetében.

A protekcionizmus veszélyéről szóló brüsszeli intelmekre Sarkozy azt válaszolta, hogy az autóipar jelenlegi helyzetében nincs idő hosszasan mérlegelni, vajon egy-egy intézkedés „milyen mértékben kompatíbilis a hatályos piaci versenyszabályokkal”. Az államfő szerint az autógyártás megmentésére jóváhagyott közel 8 milliárd eurós tervet kezdetben sokan bírálták, „a napok múltával azonban azt látjuk – mondta – hogy mások is kezdenek bennünket imitálni”. Mint francia lapok rámutatnak, az Európai Bizottság hat ország (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Svédország, Németország és az Egyesült Királyság) esetében vizsgálja, hogy folyósított támogatások miként feleltethetők meg az érvényes uniós piaci rendtartásnak. Az uniós fórumokon kívül néhány kelet-európai tagállam is panaszkodik az egységes belső piaci szabályozást – véleményük szerint – sértő francia gyakorlatra. VGO