Kis reálbér-emelkedés

A bérek helyett az alkalmazotti létszám csökkentésével alkalmazkodnak a hazai vállalatok a beszűkült kereslethez, a fizetéseket ugyanakkor infláció feletti mértékben emelték. Tavaly decemberben ugyanakkor a teljes gazdaságra nézve lassuló bérdinamikáról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal, amelyet a közszféra 13. havi illetményének eltérő ütemezése okozott. A bruttó keresetek decemberben 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ez a versenyszféra 7,4 százalékos emeléséből és a közszféra 2,1 százalékos csökkenéséből adódott. Éves szinten 8,4, illetve 6,2 százalékos növekmény mutatkozott a két körben, így a teljes gazdaságra 7,5 százalékos emelkedés adódott.
A nettó átlagkereset 6,8 százalékot emelkedett tavaly, ez a 6,1 százalékos átlagos infláció mellett 0,7 százalékos reálkereset-emelkedést jelentett. 2007-et 4,8 százalékos csökkenés jellemezte, azt megelőzően 2004-ben volt utoljára negatív a vásárlóerő változása. Az idén a közszféra bé-reinek befagyasztása tovább lassíthatja a bérkiáramlást, azonban az infláció is folyamatosan mérséklődik, ezért a reálkereset továbbra is mutathat némi növekedést. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2008-ban 198 900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 192 400, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 219 000 forintot ért el.
Az utolsó hónapban jókora, 34,5 ezer fős csökkenés következett be a versenyszférában a korábban stabil alkalmazotti létszámban. Ehhez adódott még az állami munkahelyekben bekövetkezett 6700 fős mérséklődés. Igaz, az adat a vállalati körben csak a legalább öt főt foglalkoztató cégeket fedi le, de a munkanélküliségi statisztikánál pontosabbnak tartják ezt a mutatót. Utóbbi még nem mutatott a gazdasági válság hatására visszavezethető zsugorodást decemberre, pedig már akkor több gyár bezárásáról és kényszerszünetéről számoltak be a híradások. Éves átlagban a költségvetési szférában 722 ezren, a versenyszférában mintegy 1,953 millióan dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 3,6 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 1,0 százalékkal emelkedett.
A hazai bérek igen rugalmatlanok, ezért továbbra is valószínű, hogy a recesszió elsősorban létszámcsökkenést eredményez 2009-ben, habár látszik kezdeményezés a csökkentett munkaidő bevezetésére is. Éves átlagban akár 3 százalékig is mérséklődhet az infláció, a versenyszektor bérei ennél is magasabb ütemben emelkedhetnek. Igaz, a csökkenő foglalkoztatottság mellett ez nem feltétlenül jelent majd többletkeresletet a gazdaságban, ezért a bérinfláció sem kell hogy aggassza a jegybankot a monetáris politika alakításakor. BD