Egyre korruptabb a kormányzati szféra

Magyarországon 444 korrupciós vagy korrupciógyanús esetet azonosítottak a 2001 és 2007 közötti időszakból a Corvinus Egyetem kutatói. A korrumpáltak zöme, 91,4 százaléka a kormányzati és önkormányzati szférából, míg a korrumpálók közel 60 százaléka az üzleti szférából kerül ki ‑ mutatták ki az egyetem Korrupciós Intézetének szakemberei.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a sajtószabadság elengedhetetlen a korrupció elleni küzdelemben, így a különböző hazai sajtótermékekben megjelent esetek elemzésére hagyatkoztak a kutatók, és több mint 3400 ilyen témakörű újságcikket vizsgáltak meg. A vizsgált időszakon belül a választási években feltűnően kevés korrupciós esetet tárgyalt a sajtó, amit az magyarázhat, hogy más témák írták felül azokat. A korrupció tipikusan „fehérgalléros” bűncselekmény, ennek ellenére csak a korrupcióban érintettek közel fele az alacsonyabb beosztásúak körébe tartozik.

A korrupció intézményesülése is kimutatható az adatsorokból, vagyis egyre inkább szervezett formában, nem pedig alkalmi jelleggel követik el. Ráadásul a korrupció csökkentésére létrehozott szervezetek is egyre nagyobb arányban válnak érintetté, kimagasló a rendőrséggel és a minisztériumokkal kapcsolatos előfordulások aránya. A korrupciós láncba szerveződő tranzakciók aránya a 2001-es egynegyedről 2007-re elérte a 60 százalékot. A büntetési tételek megemelése sokszor visszásan funkcionál, egyidejűleg a korrupció valószínűségét és annak összegét is növeli, ezt nem mindig veszik figyelembe a jogalkotók. Közbeszerzési eljárásokhoz kötődik a korrupciós esetek 20 százaléka, de a legnagyobb részt az ellenőrzésekhez kapcsolódó esetek teszik ki (44 százalékot). A városok, ezen belül is a főváros erősen felül van reprezentálva az elkövetési helyszínek között – derült ki a kutatásból.

A szakértők hozzátették, hogy a korrupciós „kultúra” külföldről is tanulható, vagyis a hazai üzleti szereplők gyakran külföldön sajátítanak el ilyen technikákat. A Magyarországra érkező külföldi szereplők pedig igyekeznek alkalmazkodni a hazai gyakorlathoz. A válságos időszakokban az intézmények hatékonysága, így a korrupció elleni fellépés is gyengül, ennek alapján az ilyen tevékenység előretörésével lehet számolni. Ugyanakkor ezzel ellentétesen hat az általános gazdasági megrázkódtatás, a csökkenő jövedelmek. A trendszerű csökkentéshez a szabályok megváltoztatására lenne szükség, a betarthatatlan szabályok visszaszorítása valószínűleg segíthetne ebben.