Óriási fogyasztáscsökkenés áll a gyenge GDP hátterében

Az előzetesen jelzettnél 0,3 százalékponttal nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal esett éves alapon a magyar GDP a tavalyi utolsó negyedévben – jelentette a KSH. A naptári hatást figyelembe véve pedig 2,5 százalékos volt a zuhanás. A gyorsbecsléshez képest eddigi legnagyobb mértékű eltérést a pénzügyi szektorról azóta beérkező, az előzetesen kalkuláltnál is gyengébb adatokkal magyarázta a hivatal. Az éves átlagos növekedés így 0,5 százalékra változott, míg a harmadik negyedévhez viszonyított zsugorodás 1,2 százalékos lett.

Bár a külső kereslet csökkenésével magyarázza egyes ágazatok rekordmértékű zsugorodását, összességében a belföldi piac szűkült jobban. A beruházási és fogyasztási kereslet csökkenése várhatóan még tovább is fokozódik a következő időszakban, így egyáltalán nem kizárt, hogy a pesszimistább piaci elemzők 4 százalék feletti GDP-visszaesési jóslata válik majd valóra.

A jelentős lassulás mögött termelési oldalról az ipar mutatta a legjelentősebb visszaesést, ennek ellenére az árutermelő ágazatok összességében 1,3 százalékos bővülést tudtak felmutatni, köszönhetően a mezőgazdaság hihetetlen, 71 százalékos kiugrásának. A szolgáltató ágazatok a közszolgáltatások kivételével csökkenést mutattak, a legnagyobb mértékűt a pénzügyi és ingatlan ágazatokban (7,8 százalékosat). A bankok és biztosítók gyenge eredménye nem nevezhető meglepőnek az alapján, amennyire beszűkült a hitelezés ősszel.

A felhasználási oldali GDP-összetétel azt mutatja, hogy már a lakosság is megérezte ősszel a recessziót. A fogyasztás a rendszerváltás óta nem látott mértékben, 4,4 százalékkal esett vissza az utolsó három hónapban, igaz, a társadalmi juttatások 3,3 százalékosra faragták a zsugorodást. A közösségi fogyasztás 10 százalékot megközelítő esése azt mutatja, hogy komoly hatása volt az őszi költségvetési megszorításoknak is. A beruházások alakulása már korábban megjelent, így a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,7 százalékos zsugorodása nem jelentett meglepetést. Csalódást keltő viszont, hogy az egész év során mínuszban maradt a mutató, ami szűkíti a fenntartható növekedési potenciált. Mind az export, mind az import brutális mértékben esett vissza a tavalyi év végén, összességében a behozatal jobban, így a külkereskedelem GDP-növelő tényező volt.