Vita a magáncsődről

Kende Katalin

2009.03.17, 00:00

Lesz-e magáncsőd? Ha a bankokon múlik, egyhamar nemigen. Bár nem zárkóznak el teljesen az elgondolástól, kérdésesnek tartják, hogy a válság közepette működne-e egy ilyen jogszabály. Másrészt – teszik hozzá – önmagában nem, csakis egyéb segédkezet nyújtó jogi és további, nem jogi eszközökkel együttesen jelenthetne megoldást. Egyebek között ezt hangsúlyozta Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Világgazdaságnak.

Arra figyelmeztetett, nem lehet cél, hogy bármely felelőtlenül eladósodott személy a magáncsőd intézménye által megszabaduljon a tartozásaitól, majd újabbakat vegyen a nyakába. Ám az is elfogadhatatlan lenne, hogy semmiféle támogatást ne kapjon az, aki fenn akarja tartani a fizetőképességét, és mindent megtesz ennek érdekében. Európa-szerte vannak a magáncsődre intézményes konstrukciók. Ezek azonban nyugodt körülmények között születtek, a mostani helyzetben ott sem funkcionálnak maradéktalanul.

Mint azt lapunk (VG, február 23.) megírta, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) elkészítette a magáncsődtörvény koncepcióját. Ez azoknak az adósoknak adna segítséget, akiknek van saját jövedelmük, illetve némi vagyonuk és – meghatározott kötelezettségeket vállalva – reális esélyük az újrakezdésre. Az adósságrendezés öt évig tartana, eredményes lejártával az érintett mentesülhetne még fennmaradt tartozása alól. A koncepció ezen elemét – az adós intézményes mentesítése – a bankok elfogadhatatlannak tartják.

Szakértők arra utalnak, kijátszható lenne a jogszabály, és bizonyos szempontból kirekesztő is, hiszen az az eredendően szegényekre nem terjed ki. Bár a hazai lakossági eladósodottság összességében a GDP-hez mérten jóval alacsonyabb, mint például Nyugat-Európában, a törlesztési terhek már tavaly is megközelítették az ottani átlagot. Össztársadalmi szinten az lenne a megfelelő intézményi megoldás, amely esetenként megakadályozná, hogy az adós az erejét meghaladó hitelt vegyen fel, de legalábbis nyilvánvalóvá tenné, mikor felelős a hitelfelvevő, és mikor a hitelnyújtó – mondta a főtitkár.

Az alaposabb banki rálátás érdekében már jó ideje a parlament előtt van a teljes körű hitelnyilvántartásról szóló törvény tervezete. A szakértők legalább hat-hét éve szorgalmazzák. Ha már élne, talán nem küszködnének ennyi gonddal sem a háztartások, sem a bankok. Most mindenesetre van remény a törvény elfogadására.

A közelmúltban szavazta meg a parlament azt a bankokkal együttműködésben készült törvényt, amely a lakáshitelek törlesztésére ad haladékot a rászorultaknak. Ez igen fontos segítség. De talán lehetne módosítani a végrehajtási törvényt, és forrásokat biztosítani az önkormányzati adósságrendezéshez is. Bizonyos, az eladósodottság ütemének mérsékléséhez nem pusztán jogi, hanem más, például pénzügyi, szociális intézkedések is kellenének – mondta Nyers Rezső.

Egyeztetnek. Gadó Gábor, az IRM szakállamtitkára szerint az adósságrendezés nem függeszthető fel a válság ürügyén. Nincs ellentét a tárca és a banki álláspont között abban, hogy csakis több, együttesen ható szabályozástól remélhető eredmény: a teljes körű adósnyilvántartásra, a banki fogyasztóvédelmi szabályok átalakítására és a magáncsődre egyaránt szükség van. Ezek mellett egyéb, egymást erősítő szabályozás is kívánatos. Az elkövetkező hetekben még jó néhány alkalommal egyeztetnek a magáncsődről, és sok helyről várják az észrevételeket – mondta.